9285. lajstromszámú szabadalom • Újítások töltő tollszárakon
az a kamarába, hogy a kamara újból megtelik. Az r légcsatornán a levegő az i1 tartályba juthat. Míg a leírt kiviteli módozatnál a szívó szelepet a ténta, illetve a légnyomás működteti, a 2. ábrán egy más kiviteli módozat látható, melynél az említett szelep működtetésére kényszermozgás szolgál és ekkor azzal a már a bevezetésben is említett esettel van dolgunk, mikor a szelep zárószelepet képez. A 2. ábrán azonkívül még az is be van mutatva, hogy a nyomószelepet nemcsak a folyadék közvetlen nyomása, hanem a folyadéknak a szelepemelőre vagy szeleprúgóra gyakorolt nyomása is működteti, miből a következőkben leírandó hatás származik. A rugalmas a kamara ebben az esetben közvetlenül az « hüvelyben van. mely alkalmas helyen egy kimetszéssel van ellátva, hogy az a kamara falára nyomást gyakorolhassunk. Az e cső a téntának az i1 tartályából az a kamarába való vezetésére szolgál, az o cső a téntát a tollhoz vezeti. Az e cső alúl zárva van, oldalt pedig e2 nyílással ellátva. Ezzel a nyílással szemben az a kamara falának megfelelő részén egy rugalmas a1 kiemelkedés van, mely a ténta bebocsájtására, illetve az e2 nyílás elzárására szolgáló szelepet képezi. Az o cső o1 nyílását elzáró u szelep az u1 rúgóra van szerelve, mely azonban ebben az esetben az i hüvely mentén fut és egy u2 görbületet képez, mely a hüvely egy megfelelő kimetszésébe fekszik és a nyomókamara alsó a2 részére simul. Minthogy az e cső e2 nyílása nyitva van, az i1 tartályba töltött ténta az a kamarába is bejut, ép úgy, mint az előbb leírt kiviteli módozatnál. Ha a tollat akarjuk téntával ellátni, a hüvelykújjal a rugalmas kamarának az e2 nyílással szemben fekvő falát annyira befelé nyomjuk, hogy az a1 csap ne csak az e2 nyílást zárja el, és az a kamarában levő ténta a tartályban levő téntától is elzárassék. hanem hogy az a kamara térfogata is megkisebbedjék, mi azért lehetséges, mert az a kamara a1 csapja összenyomható. Az a, üreges tér kisebbítése által az abban levő ténta az a2 alsó részébe nyomatik és ez a rész kitágul, főleg pedig az u2 görbület felé eső rész. De a kamara alsó a2 része kitágulása következtében az u1 rúgó u2 görbületére nyomást gyakorol, úgy hogy az u szelep kinyílik, és a ténta egy része a tollra folyik. A ténta kifolyása következtében a nyomás csökken, tehát az u szelep az u1 u2 lemezrúgók hatása következtében ismét záródik. Ha a hüvelykújjal gyakorolt nyomás megszűnik, a befelé nyomott rugalmas fal ismét kifelé mozog. Ez minden nehézség nélkül megtörténhetik, tehát az i1 tartályból téntával telhetik meg, a mint az a1 csap az e2 nyílást elhagyja. A rugalmas csap kitágulása következtében az a kamara kitágul, mi addig, míg az e2 nyílás zárva van, lehetetlen, minthogy a külső légnyomás ezt meggátolná. Az a kamara a2 része azonban arra is szolgál, hogy a légritkulást meggátolja. Ugyanis az a üreges test addig, míg az e2 nyílás el van zárva, az a2 részben levő téntát az abban fönnálló nyomás következtében vagy mert az a2 kamara fala befelé nyomható, beszívatja. Hogy ez megtörténhessen, az a kamara és az alsó a2 rész falának vastagsága megfelelően van megszabva, A kamara vékonyabb falú részének azonban nem kell okvetlenül egy a2 kamarát képeznie, hanem az a kamara más részének is lehet vékony fala, és ekkor a rúgó görbített u része erre a helyre fekszik. A 3. ábrán egy kiviteli módozat látható, melynél a kamara falai nem rugalmasak, hanem merevek, i2 egy kamara, mely a tollszár i1 üregeivel az e csatorna által van kapcsolva, melynek betorkolási helyén az i3 kamarában egy e1 szívószelep van alkalmazva. Az »2 kamarában egy üreges, rugalmas, tehát összenyomható, pl. gummiból készült s kamara van elhelyezve, mely egy kívül fekvő, ugyancsak rugalmas s2 testtel áll kapcsolatban. Ha az s2 üreges testet összenyomjuk. az s2 -ben volt folyadék vagy levegő egy része az s1 csövön az s üreges testbe nyomatik. Tehát az üreges test tér-
