9285. lajstromszámú szabadalom • Újítások töltő tollszárakon
- 3 fogata nő, ellenben az »a kamara térfogata ugyanannyival csökken, úgy hogy az abban volt ténta megfelelő része az o csövön a tollhoz jut, a mennyiben a ténta a rá ható nyomás következtében az w1 rúgóra szerelt szelepet fölemeli. A 4. ábrán egy hasonló kiviteli módozat látható, melynél az e1 szívószelep elmaradásával az s üreges testnek az e csatorna ea torkolatával szemben fekvő s8 része képezi a szelepet. Az s8 rész tehát lényegében a 2. ábrán látható a1 csapnak felel meg, miközben azonban az a különbség áll fönn, hogy a 4. ábrán látható zárótagot soha sem közvetlenül, hanem mindig közvetve működtetjük. További különbséget az képez, hogy a téntát az i2 kamarából a tollhoz vezető o cső egy külön rugalmas x testtel van körülvéve, melynek belsejével az o cső az o2 nyíláson közlekedik. A rugalmas x test falának egy részével az w1 rúgóra fekszik, tehát az ss test működtetésénél, vagyis ha a téntát az i" nyomókamarából a fölfújható s üreges test segélyével kinyomjuk, ugyanaz a hatás lép föl, melyet a 2. ábránál az w2 rúgógörbületre leírtunk, a mennyiben ugyanis az o csőbe (4. ábra) nyomott ténta először a rugalmas x testet tölti ki és ennek kitágulásával az u nyomószelepet az rúgó segélyével fölemeli. Még az eddig leírt összes kiviteli módozatoknál az o cső merev, az 5. ábrán látható kiviteli módozatnál rugalmas anyagból, pl. gummiból készült cső van alkalmazva. Ezt a csövet pl. o8 -nál a z rúgó két szára nyomja össze, mely utóbbi tehát az u nyomószelep és az u1 rúgó (1—4. ábra) pótlására szolgál. Az 5. ábrán látható kiviteli módozatánál a leválasztott ténta az í2 kamarából a belső s üreges test és a külső s2 üreges test hatása alatt folyik ki, de ebben az esetben az s és s2 részek és az ezeket kapcsoló s1 rész egyetlen darabból áll, de az s2 rész fala vastagabb, mint s—e. A működéB módja lényegében véve ugyanaz, mint azt a 4. ábrán leírtuk, eltekintve természetesen a nyomószeleptől és az ennek pótlékát képező z szorító rúgó, mely az 5° ábrán részletrajzban látható. A 6. ábrán a leválasztott téntarészlet ismét direkt módon működtettetik, tehát oly módon, mint az 1. és 2. ábrán, de a rugalmas a test fölfelé meg van nyújtva és az e bevezető csövet képezi, mely úgy az i1 tartállyal, mint a tulajdonképeni a kamarával kapcsolatban áll. Ha az a testet az író kezével a8 -nál összenyomja, az e csatorna is öS8zenyomatik és így az a kamarában levő ténta a tartályban levő kamarától elválasztatik, a nyomás növekedténél pedig a ténta az o csövön a tollhoz vezettetik. A leírt kiviteli módozatnál a rugalmas a, illetve s2 kamara közvetlenül az író keze, illetve az újj hegye által müködtettetik, úgy hogy a tollszárat okvetlenül oly módon kell megfogni, hogy írás közben a közbeeső kamara alkalmas módon legyen működtethető. Az a mód, a hogy a tollszárat megfogják, egyéni, úgy hogy néha — különösen ha a kamara kicsi — a tollszárat az illető nem foghatja elég kényelmesen. Ezen a hátrányon az által segítünk, hogy a rugalmas a kamara, illetve a külső s2 üreges test összenyomására egy külön emelőt alkalmazunk, mely a tollszár mentén fut és mely aránylag nagy támadó fölületet nyújt, úgy hogy a nyomó erőnek nem kell pontosan ott hatnia, hol a rugalmas kamara van. A rajzlap 7. ábráján példaképen egy ily kiviteli módozat látható. Ebben az esetben rugalmas falú kamarát alkalmaztunk. Az a kamarára a nyomást a lapos d1 fejjel ellátott d emelő által gyakoroljuk, mely az i hüvelyhez /"-nél csuklósan csatlakozik. Világos, hogy most a nyomást gyakorló újjnak, pl. a hüvelykújjnak, nem kell az a kamarára feküdnie, hanem valamely más, magasabban fekvő helyre is fekhetik, úgy hogy a közönséges újj tartás is alkalmazható. Különben a szerkezet működési módja a 6. ábrában leírtéval egyezik meg. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Töltő tollszár. melynél a téntatartály és a toll között egy rugalmas vagy merev
