9095. lajstromszámú szabadalom • Tűzgáz gőzfejlesztő

— 2 hűtőköpeny falain ínég mindig nagyon ÍOITÓ elégési gázok, a túlhevítő kanyarcsövek alsó részében még nagyon nedves gőzt találnak, mely a falak túlerős íölmelegítését meg­akadályozza és mely csak abban a mér­tékben hevíttetik a keverék hőfokára, a melyben az elégési gázok lehűlnek, azaz a csőfalak számára ártalmatlanokká - lesznek. r bordacső fűtése csak addig szükséges, míg a kazán az üzemhőmérsékletet fölvette. Azután a gyújtás R kónikus csőben követ­kezik be, mely cső tűzálló anyagból van. A szintén tűzálló anyagból előállított K kupola csekély távolságban R cső torko­latát födi be és egyrészt tökéletes el­égést hoz az által létre, hogy az R cső­ből fölszálló, talán még el nem égett égési anyagrészecskék a vele való érintkezés folytán meggyuladnak, másrészt kénysze­ríti a tűzgázokat, hogy a P gőzfejlesztő, valamint M vízhűtőköpeny egész fölületét egyenletesen súrolják. v keverőszelep tisztán csak a D nyomó­levegőüstben levő kis túlnyomás által mű­ködtetik ; minél több levegőt vezetünk ehhez, annál inkább nő a túlnyomás ós ennek megfelelően a szelepnyílás is na­gyobb lesz. Egyúttal mint elzáró szerkezet is használtatik, a mennyiben ha a csavar­menetekkel ellátott h kézikerék fölfelé esa­vartatik, ez által f rúgó annyira összeszo­ríttatik, hogy a túlnyomás a nyomólevegő­üstben a rúgófeszély által legyőzetik. Az égési anyag a légáraminjekczió ha­tása által elragadtatik, és ezen czélból kö­zelítően azonos nyomás alatt álljon, mint a levegő, ami legczélszerűbben az által éretik el, hogy az égési anyagtartály a nyomólég­üsttel közvetlenül, vagy nyomódugattyú köz­vetítésével áll kapcsolatban. Az égési anyagra ható nyomás megváltoztatása által az égési anyag hozzávezetése tetszőlegesen szabá­lyozható. Az előbbiekben leírt eljárásnál rugalmas munkafolyadék előállítására a tűzgázok le­hűtése kizárólag gőzfejlesztés és túlhevítés által történik. Miután azonban az e czélra alkalmazott melegmennyiség legnagyobb része a magas párolgási hő miatt nem használható ki, azért természetes, hogy az égési anyagot lehetőleg nagy légtöbblettel égetjük el, mi mellett az elégésnél fejlesz­tett melegnek sokkal nagyobb része marad a tűzgázokban és használható ki. Azonban a keverék elégetésével csak egy bizonyos határig mehetünk, melynél az égési hőmér­séklet oly alacsony lesz, hogy tökéletes elégés már nem lehetséges. Ezen az erő­gépben való alkalmazásra még magas hő­mérséklet gőzfejlesztés által még kisebbí­tendő. Hogy ezen -gőzfejlesztést is a lehető legcsekélyebbre redukáljuk, a tűzgázok lehűtését az által eszközölhetjük, hogy hoz­zájuk egy bizonyos mennyiségű sűrített levegőt keverünk. A 2. ábrában az ehhez szükséges beren­dezés ábrázoltatott. Míg a v keverőszelepen átmenő légáram, úgy mint az 1. ábrában föltüntetett gőztűzfejlesztőuél, égési anyag­gal kevertetik, hogy R csőben az elégést táplálja, addig egy második légáram a be­állítható vagy önműködő q szelep által .1/ hűtőköpeny gőzterébe vezettetik és innen az egész felületen elosztott kis i lyukakon át a tűzgázok áramába jut. Az ezen alka­lommal elragadott, nedves állapotban levő vízgőz a tűzgázokkal való benső keveredés által a használati hőfokig hevíttetik. A tűzgáz gőzfejlesztőben fejlesztett munka­gáz, a gőzgépek mintájára, dolgozó erőgép­ben munkavégzésre alkalmazható. A 3. ábrában egy gép hosszmetszetben van föltüntetve, melynél úgy a munkagáz, mint a levegő kompressziója egy ós azon hengerben történik, amaz a különbözeti du­gattyúnak kiképzett II munkadugattyú mö­gött, emez az általa képzett gyürűalakú térben. Az a önműködő szelep által beszí­vott levegő az üzemfeszélyre történt össze­nyomás után b nyomószelep által a henger­köpenybe nyomatik, hogy mindenekelőtt a hengerfalakat érintés által lehűtse és az­után előmelegített állapotban a tűzgáz-gőz­fejlesztő nyomó légüstjébe áramoljék. Hogy a levegő összenyomásával egyrészt a túlgyors nyomásnövekvést, és az ezzel járó munkaveszteséget megakadályozzuk, és másrészt a hengerfalak többé-kevésbbé in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom