9014. lajstromszámú szabadalom • Assyrichron-mótorrendszer egy vagy többfázisú áramokhoz
— 2 — lyével egy egyenáramú gép táplál, továbbá egy csillapító vezetékből, melyet bizonyos számú réz pálcza képez és melyek a sarkokon a légtér közvetlen közelében mennek át, és melyek két vége a gerjesztő mágnesek két oldalán alkalmazott réz- vagy bronzgyűrű segélyével van kapcsolva. Minthogy az M mótor gerjesztő mágneseinek tekercselése a tápláló vezetéktől ágazik el, az utóbbi transzformátornak tekinthető. melynek primar tekercselését a gerjesztő mágnes tekercselése, secundér tekercselését pedig a fegyverzet tekercselés képezi. Ha az 1 gerjesztő mágnes gerjesztő áramának frequencziája, a gép által fejlesztett mágnesező erő két forgató mezőt fog létesíteni, melyek az 1 gerjesztő mágnesre viszonyítva egyenlő sebességgel forognak, de melyek forgás értelme ellenkező. Minthogy az N mótor C\ C\ C\ ... . csévéi az M mótor Ct C2 C3 csévével ellenkező értelemben vannak kapcsolva, az előbbiekben oly áramok gerjednek, melyek utóbbiakban gerjedt áramokkal egyenlők, de ellenkező irányúak. Tehát az N mótor J gerjesztő mágnese két ^ szögsebességű forgató mező székhelye, melyek ellenkező értelemben forognak. A mezők erőssége igen csekély, minthogy a J gerjesztő mágnes E csillapító vezetékein mennek át. Ha a J gerjesztő mágneseket o) szögsebességgel forgásnak indítjuk, a vele egy értelemben forgó mező sebessége — w, míg az ellenkező értelemben forgó mező sebessége a csillapító veze-1 tékre viszonyítva ^ -}- w. A csillapító vezeték azt idézi elő, hogy a mótor sebessége közel y lesz, tehát a mótor synchron forgásnak indítható, minthogy a I) csévén egyenáramot vezetünk át. Ha a synchronismust ily módon elértük, a csillapító vezeték a vele egy értelemben forgó mezőre hatást gyakorolni nem fog, de az ellenkező értelemben forgó mező kifejlődését majdnem teljesen meggátolja. A D vezeték által fejlesztett méző a meglevővel összegeződik, és ennek hatását nagyobbítja. Minthogy a és C\, C2 és C\ csévéli ellenkező értelemben vannak kapcsolva az egymással kapcsolt csévékben fejlődő elektromótorikus erők egymással egyenlők. így tehát az M motorban egyetlen mező keletkezik, mely az N motorral egy értelemben forog és melynek erőssége a D tekercselés által fejlesztett áram erősségétől függ és az 1 gerjesztő tekercselésnek a mező gerjesztése czéljából watt nélküli áramokat szolgáltatnia nem kell. így az M főmótorban erős, az indítást lehetővé tevő mező keletkezik, melyet tényleg a I) tekercselésen átmenő egyenáram szolgáltat. A vezeték által szolgáltatandó watt nélküli áram intenzitása tehát az indítás pillanatában is zérus vagy esetleg negatív lehet. Ha az M mótor már mozgásnak indult és ha egy bizonyos L1 szög sebességet elért, az ^ sebességgel forgó mező a fegyverzettel szemben ^ — Q sebességgel forog. A segédgép tehát — O frequencziájú elektromótorikus erőt szolgáltat, ugyanaz áll az N mótor fegyverzetéről is. Eme fegyverzet sebessége tehát ü növekedtével csökken, és ha a főgép sebessége igen naggyá lesz, az N mótor csak minimális sebességgel fog forogni, ha pl. ~ = 40, perczenként csak 1—2 fordulatot végez. Következik ebből, hogy az N segédmotor az indítás rövid időszaka alatt igen nagysebességgel forog, mely hosszabb ideig föntartható nem volna. Minthogy a gép gerjesztő mágnes törzseit mágnesező áram frequencziája csak rövid ideig igen nagy, a törzsök nagy mértékben telíthetek. A segédmotor méretei tehát a főmotor méreteivel szemben igen kicsinyek.
