9014. lajstromszámú szabadalom • Assyrichron-mótorrendszer egy vagy többfázisú áramokhoz

— 3 — Az előzőkben föltételeztük, hogy egy fázisú motorról van szó, de a mondottak több fázisú gépre is állanak, és csak az M motor I gerjesztő mágneseit kell egy többfázisú mótor gerjesztő mágneseivel helyet tesíteni. Az egyetlen különbség ebben az esetben az, hogy ebben a mágnesben kezdetben csak egyetlen forgó mező keletkezik, továbbá, hogy az N mótor magától indul. A gerjesztő mágnesek csillapító vezetékei, melyek ama forgómezők megszüntetésére szolgálnak, melyek a mótor forgás irányával ellenkező értelemben forognak, ebben az esetben fölöslegesek, de megtartottuk azért, hogy a mótor synchron forgásnak előidézés és föntartása lehetséges legyen. Minthogy a synchron mótor indulása pillanatában a synchron és assynchron mótor különböző vezetékeiben elektromótorikus ellenerő nem hat, az assynchron mótor gerjesztő tekercselésén igen erős áram fog átmenni, mely nemcsak a mótor tekercselésére lehet káros, hanem a tápláló vezeték feszültségét is nagy mértékben csökkentheti. Ezt a hátrányt oly módon lehet elkerülni, hogy az h\ .... ellenállásokat (3. ábra) kapcsoljuk a különböző vezetékekbe, melyek az assynchron és synchron mótor csévéinek kapcsolata következtében keletkeznek, mint az a 3. ábrán látható. Az assynchron mótor gerjesztő tekercselésének bekapcsolása előtt emez ellenállásokat kapcsolják, a gép üzembe hozatala után pedig ismét kikapcsoljuk. Az ellenállások más módon is hasznosíthatók. Ha az assynchron motort gyakran kell megindítani, kellemetlen volna a synchron motort mindannyiszor üzembe hozni. Elégséges az assynchron motort megindítani és az ellenállásokat beiktatni. Ezek meggátolják, hogy a synchron mótor nagyobb áramot juttasson az assynchron motorba, mely a motort forgásnak indíthatná, de az áram a synchron motort elég gyors forgásban tartja. Az utóbbi annál gyorsabban fog forogni, mivel lassabban forog az assynchron mótor és viszont, tehát az assynchron motort bármely pillanatban üzembe hozhatja. Ha assynchron több fázisú motort alkalmazunk, a synchron mótor magától indul. Ha egyfázisú assynchron motort alkalmazunk, a synchron motort forgásnak kell indítani. Ebben az esetben az assynchronmótor forgás iránya a synchron mótor forgás irányától függ. Hogy a motort mozgásnak indítsuk, a legtöbb esetben elégséges a gépet kézzel meglökni, de ha a gép nagyobb, a következő berendezéshez kell folyamodni. A synchron mótor fegyverzetén két külön S és c tekercselést alkalmazunk (4. ábra), melyeket indító vezetéknek nevezünk. Eme tekercselések egyik végükön a hálózat X Y vezetékeivel is egymással vannak kapcsolva. Az S vezetékbe az L önindukcziós ellenállás, a C tekercselésbe az R ohmos ellenállás van beiktatva. A C C átkapcsoló lehetővé teszi, hogy az önindukcziós ellenállást az R tiszta ohmos ellenállás helyébe kapcsoljuk és viszont, hogy így a synchron motort az egyik vagy másik irányú forgásnak indítsuk. Az L önindukcziós ellenállás szabad sarkai a J> kommutátorral vannak kapcsolva, mely a tápláló vezetékkel áll összeköttetésben és vagy a synchron mótor indító tekercseléséből vagy az assynchron mótor I gerjesztő tekercseléséből lehet kapcsolni. Erre a ezélra azonban valamely más berendezést is használhatunk, melyet assynchron motorok indítására használni szokás. A synchron mótor gerjesztésére vonatkozólag megemlítjük, hogy ha egyenáramot szolgáltató áramforrásunk nincs, a szükséges áramot a használat helyén kell előállítani. Megjegyzendő, hogy a sarkok között föllépő potencziál különbségek a mótor forgássebességével csökken, az áramerősség ellenben állandó marad. Ezért a synchron mótor tengelyére ékelendő kommutátort a synchron mótor fegyverzetének egyik tekercsével lánczolatosan és nem párhuzamosan kell kapcsolni.