8773. lajstromszámú szabadalom • Fecskefarkalakú hornyokat vágó gép

— 2 mozgathatjuk, de az itt leírt szerkezet elő­nyösebb. Az F csapágyra az f kar van erősítve (4—7. ábra), mely a J csigát tartja. Utóbbi az A6 gyűrűre erősített K tárcsának k és k1 kiugrásaiba ütközik, ha a szánt föl és le mozgatjuk. Ezáltal az E lemezt forgásra kényszerítjük, mellyel egyszersmind a 11 kést tartó D szán is együtt forog. Ezen önműködő ide-oda forgás a 4—7. ábrákban van föltüntetve. A 4. ábrában a B szán mozgásának alsó részén van. Ha az M1 kézikereket forgatjuk, akkor ezáltal a D szánt a 4. ábrában lát­ható szög alatt fölfelé mozgatjuk. Ha a szán útjának fölső végéhez közeledik, akkor a J csiga a k kiugrásba ütközik (5. ábra) és az M1 kézikerék tovább forgatása a D szánt a 6. ábrában látható ferde helyzetbe forgatja át. Ekkor az M1 kézikereket a másik irány­ban forgatjuk, miáltal a D szán lefelé mozog és pedig a 6. ábra hajlásában Mihelyt a F> szán mozgásának alsó végéhez közeledik a J csiga a k1 kiugrásba ütközik (7. ábra) és a D szánt ismét a 4 ábra helyzetébe for­gatja. A k és k1 kiugrások közti távolság, a megmunkálandó fa legnagyobb vastagsága által van meghatározva. Hogy a D szánt biztosan vezessük és a kés működése közben annak minden az egyenes iránytól való véletlen elfordulását megakadályozzuk, a következő két berende­zését alkalmazzuk: Az A6 gyűrű mellső részén a1 kiugrások (8. és 9. ábra) vannak alkalmazva, melyekbe az E lemez ütközik és a kitolt helyzetben azokra támaszkodik; ezen kívül az A6 alkatrészre egy rugalmas kilincs E2 (4—7. ábra) van alkalmazva, mely az E lemez e bevágásaiba becsattan. A kö­zépső bevágás az E lemezt a D szánnal a középső állásban tartja, mely helyzetben egyenesen álló hornyokat vagy a ferde falú hornyok középső részét faragjuk ki. Ha a géppel különböző hajlású falakkal bíró fecskefark hornyokat akarunk vágni, akkor a K lemeznek kicserélhetőnek kell lenni; az «1 kiugrások is kicserélhetők az A° gyűrűben és az e bevágások az E lemezre erősített betétekre alkalmazhatók, miáltal ezek is változtathatók. Az A asztal vagy önműködően vagy kézzel mozgatható ; utóbbi esetben a hornyok egy­mástóli távolsága a következő készülékkel szabályozható: a b fogasív mögött (2. ábra) a szilárdan álló Bl lemez van elrendezve, mely a C1 hajlított tartóra van erősítve. A b fogasív ezen B1 lemezzel összeköthető és pedig vagy a P rugalmas csap által, mely a fogasíven van ágyazva és a B1 lemez b1 lyukaiba (1. ábra) becsattan, vagy pedig a B1 lemezre alkalmazott 0 nyelv által, mely a fogasívre erősített O1 lemeznek megfele­lően beosztott o bevágásaiba kapaszkodik. Ezen utóbbi szerkezetnél az O1 lemez ki­cserélhető. Ezen O1 lemezek bevágásai különböző távolságokban vannak beosztva, úgy hogy a hornyok különböző távol­ságban metszlietők. Ha az A asztalt a gép által önműködően akarjuk mozgatni, akkor az A asztal, A1 talp, A2 szán és A3 talp helyzetei 90°-al elforgattatnak (9. ábra) Az A asztal itt oly módon van elrendezve, hogy az A1 talpon csúszik, melyet az A2 szán tart; utóbbi viszont az A4 lemez által tartott A3 talpon csúszik, a midőn az A1 lemez az A5 gépállványra van erősítve. Az a fogasrúd itt az A2 talpon van alkalmazva és a C1 csapágy az AB gépállványhoz van erősítve. Az A2 talp belső oldalán egy második fogasrúd a2 van alkalmazva (8. és 9. ábra), melybe az N emeltyű n kilincse kapaszkodik. Az N emeltyű az E lemez d1 karja által a d2 csap segélyével mozgattatik, mely csap az N emeltyű egy hasítékában mozog. Ha a d2 csap helyzete a d1 karban beállítható, akkor ezáltal az A asztal elmozdulása szintén változtatható. Ha az N emeltyű forgáspontja a kilincset tartó vég és azon hasíték között fekszik, melybe a d2 csap fogódzik, akkor az A asztal a 8. ábrában bal felé fog mozogni, ha a kés útjának alsó részében van. Hogy az A asztalt a kés ezen útján ellenkező irányban mozgassuk, az N emeltyű forgás­pontját a d2 csap számára készített hasíték alatt kellene elrendezni. A megmunkálandó fát a következő módon s erősítjük meg: az A asztal mindkét oldalán

Next

/
Oldalképek
Tartalom