8773. lajstromszámú szabadalom • Fecskefarkalakú hornyokat vágó gép
— 3 egy-egy tartó Tt Tt1 (1. ábra) van elhelyezve, melyekben az S tengely van ágyazva. Ezen tengelyen két központhagyó tárcsa s s1 állítható be, melyek a tengely forgatásánál a fát az asztalhoz szorítják. Az S tengelyt a Q kéziemeltyű segélyével forgatjuk. A központhagyó tárcsák egyike az s2 lemezzel van ellátva, mely a megmunkálandó fadarab oldalához fekszik és azt az A asztalon levő r tartóhoz szorítja. E czélból az S tengely csapágyaiban egy csekély oldalmozgást végezhet, mely mozgás az A'1 csapágy t orra által vezetett Tbütyök segélyével szabályoztatik. Az S tengely másik végén egy V rúgó van alkalmazva, mely a másik csapágyra Ii támaszkodik és a tengely T bütykét az R1 csapágy felé húzza. A D szánra egy beállítható W ütköző van szerelve, melyhez a megmunkálandó fa mellső része támaszkodik, hogy ezáltal a vágandó hornyok mélységét meghatározhassuk. Hogy sülyesztett fecskefarkalakú hornyokat vághassunk, az A asztalra a V keretet alkalmazzuk (9. ábra), melynek mellső oldala az A asztalhoz 45° alatt hajlik. A keret alsó részén a v kiugrás van alkalmazva, melyre a megmunkálandó fadarab támaszkodik. Ezen gépen a fecskefark-hornyos kapcsolás mindkét alakú hornya vágható, és pedig az egyik fajta horony, mely hasábalakú és melynek keresztmetszete fecskefarkalakú, továbbá a másik fajta horony, melybe az előbbi hornyolással ellátott fa beleillik és mely nem hasábalakú, hanem fecskefarkalakú és melynek keresztmetszete derékszögű négyszög. Az előbbi t. i. a fecskefark keresztmetszetű hornyok vágása a következő módon történik: Az E lemezt a D szánnal függélyes helyzetbe állítjuk, mely helyzetben az E lemezt a középső e bevágásba kapaszkodó E2 kilincs rögzíti. A H kés a 9. ábrában föltüntetett alakkal bír, tehát három éllel van ellátva, melyek közül kettő a mellső élhez oly szög alatt vannak állítva, mely a vágandó fecskefark keresztmetszetű horony oldalfalainak hajlásszögével egyenlő. A mellső él, mely a két ferde oldalélt összeköti, oly hosszú mint a vágandó horony szélessége. Miután a fát a kés alatt kellőképen elhelyeztük és ezen helyzetben megerősítettük, a 1) szánt az Ml kézikerék segélyével lesűlyesztjük, míg a kés a hornyot teljesen kifaragta. Ekkor az A asztalt oly darabbal mozgatjuk oldalt, mely a vágandó hornyok egymásközti távolságával egyenlő. Az utóbbi t. i. a fecskefarkalakú hornyok vágása a következő módon történik: Az E lemezt a B szánnal a 4. ábra helyzetébe állítjuk; az ezen hornyok vágásánál alkalmazandó kés alakja a 2. ábrában látható, melynek oldalélei egymással párhuzamosak és a mellső élre merőlegesen állnak. Miután a fát kellőképen elhelyeztük és megerősítettük, a D szánt az E lemezen az M1 kézikerék segélyével addig mozgatjuk, míg az E lemez a másik ferde helyzetbe átfordult. Ekkor az M1 kézikereket ellenkező értelemben forgatjuk, a midőn a horony másik oldalát faragjuk ki; ennek megtörténte után az E lemez ismét az előbbi helyzetbe fordul. Most az A asztalt eltoljuk, hogy a következő hornyot vághassuk. Ezen hornyolást úgy is készíthetjük, hogy előbb az összes hornyok egyirányú falait faragjuk ki és ezután a D szánt átforgatva az ellenkező hajlású falakat vágatjuk ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fecskefarkalakú hornyokat vágógép jellemezve azáltal, hogy a H kés egy I) szánra van erősítve, mely kézikerék Ml és csavar M vagy hasonló segélyével úgy függélyes irányban, valamint a kés tengelyének F csapágyán alkalmazott f kar és a K tárcsán alkalmazott k és k1 kiugrások segélyével ferde irányban is ide-oda mozgatható, a midőn a I) késtartó az egyik ferde helyzetből a másikba önműködően megy át. 2. Az 1. igénypontban föntartott fecskefarkalakú hornyokat vágógépnél a megmunkálandó fát tartó asztal önműködő mozgatására való készülék jellemezve az A1 talpra alkalmazott a2 fogasrúd által, melybe egy N emeltyű n kilincse kapaszkodik, mely emeltyűt a D késtartó E
