7967. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nemes fémeknek az azokat tartalmazó iszapból vagy egyéb hasonló finom elosztású anyagból való kiválasztására
_ 2 -és gyakorlati cyanogen-szükséglet között rendkívül nagy (40- sőt 60-szoros) különbség van. Ezen ténynek okai még nincsenek teljesen kiderítve, de bizonyos, hogy az egyik ok mindenesetre a jelenleg szokásos, nyitott hordókban foganatosított lassú derítésben keresendő és kísérletek bebizonyították, hogy az említett aránytalanság a jelen találmány alkalmazásával lényegesen redukáltatik. a hol is a földolgozásnak gyorsasága következtében a közönséges derítő berendezéseknél jóval kisebb terjedelmű és csekélyebb költségű berendezés bizonyos meghatározott időben sokkal nagyobb érezmennyiséget képes földolgozni. A jelen találmány szerint a szükséges kavarást egy (később leírandó) gáznemű testtel végezzük, melyet specziális föltételek alatt vezetünk végig a földolgozandó iszapot és czyanid-oldatokat tartalmazó edényeken Bár a jelen találmány tárgya főleg iszapnak és folyamhomoknak cyanogénnel való földolgozására vonatkozik, azt mégis mindenféle nemes fémnek régi zúzott homokból közvetlenül a zúzóműböl vett akár nedvesen akár szárazon fölaprított quarzból vagy egyéb, az említett fémeket tartalmazó finom elosztású anyagból való előállítására is alkalmazhatjuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló készülék a mellékelt rajzban vau föltüntetve, melyben az azonos részekazonos betűkkel vannak jelölve. Az I. ábra a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására szolgáló készüléknek részben metszett oldalnézete. A 2. ábra ugyanannak részben metszett fölülnézete. A 3. ábra a készülék egy részletének a többinél kétszerte nagyobb léptékben rajzolt fölülnézete. A állva megerősített, zománczozott vasból, aczélból vagy más, az alkalmazott vegyszerek befolyásának alá nem vetett anyagból készült edények vagy magas csövek, melyek mindegyike fölső tágasabb végén a gázzáró levehető B födéllel és alsó szűkebb végén a lefolyásra szolgáló csappal vagy C < kfenékkel bír. Körte- vagy kúpalakú edénye j különösen alkalmasak, a miért is ilyenek vannak bemutatva. A 2. ábrában az egyik edény az 1. ábrának í vonala szerinti, egy másik edény az 1. ábrának .5 vonala szerinti metszetben és végül egy harmadik az 1. ábrának 6 vonala szerinti metszetben van bemutatva. Bizonyos időben földolgozandó érez menynyiségéhez képest tetszőleges számú edényt rendezhetünk el egy-egy csoportban, míg az egyes edényeknek méretei és a bele helyezett anyag mennyisége a különböző éreznemek természetéhez képest módosítható. Mennél szemcsésebb vagy poralakúbb az érez. annál nagyobb lehet az adag, míg ha az érez összefüggő és tapadós, aránylag csak csekély adagokban alkalmazhatjuk azt. A jelen találmány alkalmazásánál az éreznek finomra való fölaprítása nem képez hátrányt hanem inkább előnyös, mivel ekkor az aranykiválasztás gyakran nagyobb. Eddig gyakran megtörtént hogy az érczeknek a cya-iid-folyamat számára való összezúzásánál a finom fölaprítást lehetőleg elkerülték ; az eredmény bizonyos esetekben az volt. hogy kiválasztották ugyan a szabad nyersaranyat, a melyet az alkalmazott gyönge cyanid oldat képes volt teljesen kiválasztani, de a finomabb elosztású aranyat. mely bennmaradt a telérkőben, az oldószer meg nem támadta. A sűrített levegőt vagy más gázt vagy az oxydáczió előmozdítására és a mozgatásra alkalmas bármely ismeretes gáznemű keveréket tartalmazó D tartályt tetszőleges, fül nem tüntetett módon (sűrítővel vagy szivattyúval) tölthetjük meg. Egy vagy több E vezeték ezen 1) tartálynak tartalmat, melyet ezután rövidség kedvéért egyszerűen «gáz»-zal fogunk jelölni, az A edénynek aljába vezeti az F csőágak segélyével, melyek számos apró lyukkal torkolnak az edény fenekébe. Ezen G lyukak (3. ábra) a köralakú II csőgyűrűn alkalmas módon egymástól lehetőleg csekély távolságban vannak elrendezve, pl. gázlángzó alakjában. Az edények mindegyike azonkívül a ./ csövek által a szomszédos edénnyel van összekötve, mely csövek az egyik edény belsejének
