7967. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nemes fémeknek az azokat tartalmazó iszapból vagy egyéb hasonló finom elosztású anyagból való kiválasztására
- 3 — fölső részéből a szomszédosnak alsó részébe vezetnek vagy az edények más alkalmas pontjait kötik össze. Ezen csövek is K ill. L lyukakkal végződnek az edények mindegyikében. mely lyukak pl. az M ill. .V csőgyűrűkön rendezhetők el. 0 és P rostélyforma részeket jelölnek, melyek közül az első körülbelül I 00 cm2 nagyságú, a másik körülbelül 10—25 cm2 nagyságú lyukakkal bír, mely nagyság, azonban az egyes esetekben tág határok közöt: módosítható. Minden edény tetején a Q nyomásmérő és az li vízszinmutató van elrendezve, mely a minden edényben lévő oldat mennyiségét és behatásának mérvét mutatja. Az S és T csapok az egyik edényből a másikba szállított gázadagnak szabályozására szolgálnak, az V csapokkal az K csőből az edények mindegyikébe vezetendő gázmennyiséget szabályozhatjuk, míg a V csapokon át minden edényből próbát vehetünk ki a cyanidoldat erősségének megvizsgálására és megpróbálására. A csoportban legutolsónak álló A edényből kiinduló W cső egy második X tartállyal közlekedik, melybe a kiömlő gáz beáramlik, hogy azután a kívánt mennyisegekben az Y csövön át a sűrítő vagy szivattyú által kiszivattyúztassék. A Zcsap a gáznak a visszavezető W csövön át való czirkulácziójának beszüntetésére szolgál. Természetes, hogy a főcsövek helyett minden edény számára külön csövet is rendezhetünk el, melyeken a csapok tetszőlegesen alkalmazhatók. A /> és X tartályok nyomásmérőkkel és biztosító szelepekkel vannak ellátva és ha az X tartályban uralkodó nyomás kisebb lenne a légköri nyomásnál, a levegőnek abba való beáramlása lehetővé van téve. Az eljárás és a készülékek működése már most a következő: Az A edényeket valamely ismeretes, cyanidot tartalmazó oldattal részben megtöltjük (nem szorítkozunk természetesei! a, vegyileg tiszta és egyszerű ol latokra, melyek tudvalevőleg bizonyos esetekben előnyösek) ennek megtörténtével a gázt az E csövön át beáramoltatjuk, úgy hogy az az oldatot hullámzásba hozza, a mi után az iszapot a nedvesen vagy szárazon zúzott kőzetet vagy pedig az egyéb finom elosztású, aranytartalmú anyagokat ismert alkalmas módon vezetjük az edényekbe, míg ezek azokat részben meg nem töltik. Az éreznek ez alkalommal való előzetes egyenletes elosztása teljesen szükségtelen. Ha az iszap netalán félig száraz gumókká tömörült volna, úgy azok a (sugárnyílásokat megsérülés vagy eltömődés ellen megóvó) 0 és P rostélyokon keresztülszoríttatva a folyadékhullámzás által csakhamar fölapríttatnak. (Ha az érez alkalikus földolgozást igényel, akkor azt, cyanid-oldat helyett alkalikus oldatot használva, az imént leírtakkal azonos szerkezetű edényekbe helyezhetjük: a jelen leírásban azonban a folyamatot csak azon esetre nézve fogjuk leírni, midőn az aranyat az azt tartalmazó éreznek cyanid-oldattal való kezelése útján választjuk ki). Miután az aranytartalmú érczeket az edényekbe bevittük, azoknak, födelét elzárjuk és a gáznak és a visszaáramló gáznak keringését a I) tartályon, bizonyos számú A edényen, az X tartályon, a sűrítőn vagy szivattyún és azután újból a 1) tartály fölé mindaddig folyatjuk, míg az érczből a kívánt megfelelő mennyiségű aranyat ki nem választottuk, a mikor is a nyomást szükség szerint növelhetjük vagy csökkenthetjük és a G. K és Íj nyílásokon át egyidejűleg vágyezek közül egyikkel vagy a másikkal táplálhatjuk, pl. a csoportnak első edényében (mely a rajzban a /) tartályhoz legközelebb áll) G nyílásokon át, míg a többi edényben csak L vagy L és K nyílásokon át. Az edényekben végbemenő mozgás, mely a forráshoz hasonlít, magán az aranyon lévő burkokat eltávolítja és annak fölületét a czyanogen behatásának teszi ki. A rostélyok növelik a súrlódást, szétszórják a hullámzást. meggátolják a kis fölíiletre terjedő örvényeknek képződését és elvágják a nagyobb darabokat, melyek töltésben előfordulhatnak. Mennél inkább előrehalad a kiválasztás az oldatnak hullámzása közben, annál egyenletesebbé és lazábbá lesz a kásás tömeg. Ha az arany teljesen ki van választva, a
