7911. lajstromszámú szabadalom • Zár
— 3 — zárótolattyúra erősített h1 csap beleakad. Az El tolattyú az E henger i1 (9. és 10. ábra) bevágásában elhelyezett i rúgó nyomása folytán állandóan a hengerből kifelé igyekszik. A B fogantyú köpenye, mely az EL tolattyút magában foglalja, helyzetében fogva tartja. (3., 5. és 5bi s ábra.) A mozgó fogantyú köpenyére alkalmazott m nyílás (5bi s ábra) az E1 tolattyúnak áteresztésére szolgál, mely abból mintegy 2 mm.-nyire kimozdulva, a B gombot az E tokban visszatartja, a mennyiben utóbbinak o belső széléhez támaszkodik. Hogy az E1 zárótolattyú az m nyíláson ismét visszamehessen, a reá erősített h1 csapnak a biztonsági lemezek h bevágásába kell baesnie (5. és 13. ábra), mely biztonsági lemezek, minthogy az f1 rúdacskán egy pontban vannak alátámasztva, beállítás nélkül sohasem lesznek oly helyzetben, hogy a h1 csap számára ezen mozgást lehetővé tegyék. Csakis a kulcs képes a biztonsági lemezeket, illetőleg azok h bevágásait ezen helyzetbe hozni. (11. és 13. ábra.) Világos tehát, hogy a mozgó fogantyúnak kihúzására egy, a zárnak megfelelő kulccsal kell bírnunk (a kulcs alakjának változatai határtalanok). Az E1 tolattyút a kulcs szakállának legvége hozza be az m nyíláson. Ha ez megtörtént, a fogantyú önműködőlég kiugrik az E tokból, minthogy a c rúgó C rúd segélyével kitolja; ezen mozgást az n csap határolja, mely az E tok o szélébe ütközik. A C rúd egyik vége az E hengerhez n csap segélj ével van erősítve, középső része hengeralakú, mely a másik végén csillagalakba megy át; ha a C rúd ezen csillagalakú vége b emeltyű megfelelő alakú nyílásán (7. ábra) átmegy, utóbbit forgatja (5. ábra) és így ezzel a zár nyitható és zárható; míg ellenben ha a B gomb az F tokban van, akkor a b emeltyű nyílásában a C rúd hengeralakú része van (3. ábra), tehát arra semmiféle befolyást nem gyakorol. A 3. ábrából látható, hogy ezen zár bármely vastagságú ajtóra alkalmazható, csupán a C rúd készítendő a kellő hosszúságban; e czélból a C rúd több lyukkal bír (15. ábra), úgy hogy a megfelelő hosszban könynyen eltörhető. Az 1., 6 , 7. és 7bi s ábrákból látható, hogy az a fogantyú az a1 darabon kívül még az a3 gombot is mozgatja, melynek kerületén az a3 orrocska van, utóbbi az a forgattyú mozgását határolja; ezen «2 gomb az a1 darabhoz az a1 központon kívül helyezett rúdacskával van erősítve. Ezen a4 rúdacskának ezélja az L darabot (6. és 6bi s ábra) alátámasztani, mely a kilincs zárónyelvének mozgatása czéljából a b1 csapokkal áll kapcsolatban. Az a4 rúdacskának központon kívüli elhelyezése következtében az a forgattyú forgatása által az L darabot úgy mozgathatjuk, hogy a b1 csapok közül csak az egyikkel vagy csak a másikkal legyen kapcsolatban, a szerint, a mint a zár az ajtó jobb vagy bal oldalára van erősítve. Az L darabnak az a1 rúdacska általi mozgatása egy a5 kivágás folytán történik (6b: s ábra), úgy hogy az a1 rúdacska az L darabot ezen kivágás széleinél fogva mozgatja. Ha az a fogantyú vízszintesen áll (1. ábra) és az a1 darab leghosszabb oldala függélyesen áll (6bi s és 7. ábra teljes vonallal jelölve), akkor az a1 darab a zár reteszeinek kimozdulását megakadályozza; az a4 rúdacska a vízszintes tengelyben van (6bi s ábra), ezen esetben a kilincs zárónyelvének mozgatását a b1 csapok egyike vagy másika végzi, a szerint, a mint az A vagy B gombot az egyik vagy inásik értelemben forgatjuk. A b emeltyű egy tetszés szerinti forgatása az L M és N részeket (6bi s ábra) mozgatja és ez utóbbi mozgatja a kilincs zárónyelvét, mely az x rúgó által állandóan a csukás helyzetébe szoríttatik. Ezen rúgó egyszersmind arra is szolgál, hogy az a1 darabot egyik vagy másik helyzetében függélyesen tartsa és pedig az x1 kengyel közvetítésével. Az itt leirt működés az előbb említett három eset közül az elsőnek felel meg. A következőkben leírjuk a második esetet, melynél a kiliucs zárónyelve és a reteszek mozgattatnak. E czélból az a fogantyút függélyes hely-
