7911. lajstromszámú szabadalom • Zár

zetbe állítjuk (1. ábra, pontozott helyzet); ezen esetben az a1 darabnak hosszabb ol­dala vízszintesen fog állani (7. ábra, ponto­zott helyzet) és így a reteszekkel összekö­tött 0 lemeznek az a1 rész hosszával pár­huzamos irányban szabad mozgást enged. Ezen esetben a csukott zár az által nyit­ható. hogy az A vagy B fogantyút körül­belül egy nyolczad fordulattal megforgatjuk, miáltal a kilincs zárónyelve és a reteszek is a zárba húzatnak. A zár elzárására vagyis a reteszeknek a zárból való kitolá­sára ugyanakkora ellenkező értelmű forgatás szükségeltetik. A harmadik eset a reteszek és a kilincs zárónyelvének a csukott helyzetben való biztosítására vonatkozik. E czélból az a for­gattyú ismét függélyes helyzetben van, azon helyzet, mely a reteszek szabad moz­gását megengedi. A biztosítás az a2 gomb körül ide-oda ingó P lemez által, mely egyik végén P1 szöglettel bír, történik (6. ábra). Ezen lemez S kivágása az «s orrocskának és így az a fogantyúnak is egynegyed fordulatot enged. A P lemez a 6. ábra pontozott helyzeté­ben záróhelyzetben van, a mennyiben villa­alakú végének egyik ága a kilincszárt, a másik ága a P1 szöglet által a reteszeket a kitolt helyzetben rögzíti, míg a P lemez­nek a C rúdnál levő vége utóbbihoz képest központon kívül van. A külső B fogantyú tokjában lévén a C rúd kis átmérőjű hen­geres része, a P lemez ingását megengedi. (3. és ö. ábra.) Miután ezen helyzetben az a1 négyszögletes darab az 0 lemez által képezett 01 vezetékben be van fogva, az a forgattyút a reteszek elzárása czéljából nem lehet megforgatni. A zár nyitásához tehát úgy belülről, mint kívülről a kulcsra van szükségünk. Ha belülről a kulcsot betesszük és azzal egynegyed fordulatot végzünk, akkor ezáltal az ingó P lemezt kissé föl­emeljük, mely így a reteszeket fölszabadítja. Kívülről a kulcs segélyével a mozgó fogan­tyút kieresztjük; ez által a C rúd a Pingó lemezt szintén nyitásra állítja, mivel a csil­lag alakú vég a P lemez R kerek lyukába hatol (5. ábra) és így a P lemezt lenyomja. Most az egyik vagy másik fogantyúval a reteszeket mozgathatjuk. A P lemez az y rúgó által állandóan az egyik reteszhez szoríttatik. (6. ábra.) Hogy a reteszek a nyitott helyzetben megmaradjanak, mindegyiken a z bevágás van alkalmazva, melyeken a P lemezen levő megfelelő z1 kiugrás fölvételére alkal­masak. Ezen rajzokon egy jobboldali zárt mutat­tunk be; de hogy ezen zárt azonnal bal­oldali zár gyanánt használhassuk, elegendő a P ingó lemezt átfordítani. Ez által az S kivágás, mely az as orrocska fölvételére és mozgásának határolására szolgál, úgy for­dult, hogy ismét lefelé kerül, mi által az a fogantyú mozgatása ismét lefelé történ­hetik. Ezen zár alkalmazásánál az ajtóba az n1 lyukat kell fúrnunk, továbbá a K alaplemez megerősítésére szolgáló csavarok lyukait. A reteszek tokja (16. és 17. ábra) a t csavar segélyével van az ajtóra erősítve, mely az ajtó szélétől oly távolságban csa­vartatik be. hogy a feje a tok belsejében megerősített v szögvasnak u lyukán átdugva, ha a tokot betoljuk, a csavarorsó az u lyuk szűkebb részébe jusson és így egy bajonnett­elzárást képezzen. Ezután a tokot két csavar segélyével megerősítjük. SZABADALMI IGÉNYEK. Mint kizárólagos tulajdont föntartjuk ezen új zárat, jellemezve: 1. Az által, hogy a 6., 6bi s és 7. ábrákban föltüntetett gépezet segélyével tetszés­szerint vagy csupán a kilincs zárat mind­két értelemben, vagy csupán a retesze­ket. vagy pedig a kilincszárat és a rete­szeket együtt véve mozgathatjuk. 2. Egy B mozgó forgattyú által, melyben egy biztonsági szerkezet van elhelyezve és mely egy kulcs működése folytán tokjából kimozdul, mi által az a kilincs­zár és a reteszek mozgatását lehetővé teszi; ezen fogantyú a megfelelő tokjával együtt különféle alakú lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom