7651. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezések kúpos kövek és rudak, illetőleg a hosszirányban változó keresztmetszettel bíró csövek és üreges testek előállítására
2 — kónikus nyílását követve, egyenletesen kónikus marad. Ekkor a 2. ábrában sraffozással jelzett részt levágjuk, miáltal egy a belső kónikus hosszmetszethez párhuzamos, szintén kónikus* kettősszalagot nyerünk. Hogy most a hulladék keletkezését elhárítsuk és a gyártást több szalagnak egyidejű előállítása által gyorsítsuk, ajánlatos, jelesen kisebb kalibereknél és olyanoknál, melyek tömeges gyártmányok előállítására szolgálnak, ha több kónikus a1 a2 a3 üregekkel bíró tömböket gyártunk és hengerelünk (3. és 4. ábra) és ezeket x—x metszések által (5. és 6. ábra) egyes kónikus kettősszalagokká fölbontjuk. Miután öntött vastuskók kónikus nyílásokkal tetemesen könnyebben állíthatók elő, mint egyenletes nyílással bíró vastuskók, a 3. és 4. ábrában jelzett üreges tuskók előállítása nem fog nehézségeket okozni, sőt mindennemű, különösen a kisebb átmérőjű csővek előállítása igen könnyű lesz; ezeknek nem kell konikusoknak lenniök; azonban alkalmazási czé.ljoknál fogva (tűz- és forralócsővek) nem baj. ha csekély mértékben konikusak is. Ha hosszirányban változó keresztmetszettel bíró csőveket vagy üreges testeket akarunk előállítani, akkor az alkalmazandó rövid üreges tuskóban csak a belső nyílást ennek megfelelőleg kell képezni, akár közvetlen beöntés, akár utólagos sajtolás, stb. által, míg az üreges tuskó kívül egyenletes b szélességgel bír. így például a K üreges tuskó (7. ábra) egy Kl kettősszalagot (8. ábra)i az L üreges tömb (9. ábra) egy L1 . kettősszalagot (10. ábra) ad. Metszés és bővítés által ezen kettősszalagokat csővekké, illetőleg üreges testekké lehet átváltoztatni, melyek mint. a 8. ábrából látható, fölváltva egyenesek és konikusak, míg a 10. ábrának megfelelő csövek a közép felé folytonosan nagyobbodó keresztmetszettel bírnak. Ha a bővítés, mint később leíratik, részijén vagy teljesen megtörtént, a bordák, mint a bevezetésben említve lön, itt is a hegesztési hőben nyelvalakú magvak fölötti újbóli összenyomás és hengerelés által eltávolíthatók. Épen így lehet megfelelő keresztmetszettel bíró kónikus csőveket négy bordával előállítani. Egy így előkészített kettősszalag kibővítése azáltal történhetik, hogy a szalag egy maggal —• mely még kisebb, mint a gyártandó cső legkisebb átmérője — az egész hossz irányában kibővíttetik és hogy az így kibővített kettősszalag lassan egy külső kaliberen áthúzatik. mely kaliber a húzás alatt a kettősszalagban foglalt anyagnak megfelelően kisebbíthető vagy nagyobbítható. A következőkben más eljárások vannak leírva, melyek kónikus csővek előállítására szolgálnak. A 11. ábrában egy hüvelyként kiképezett mag van föltűntetve, mely több, a húzási irányhoz ferdén fekvő c részekből áll. Ezen mag a eső fölhúzásánál a d magrúd által tartott e, konusra hajtatik és ezáltal kerületében nagyobbodik. A cső húzása — azáltal. hogy az egyes c részek az e konusra fölnyomulni törekszenek előidézi, hogy ezen részek a cső belső falazata ellen nyomódnak. Mihelyt a kettős csőben lévő hasíték kibővülése a cső kibővülését megengedi, az egyes <• részek önműködőlég az e konusra nyomulnak. A c részek fecskefarkalakú hornyok által az e konusban vezethetők és a húzási irányhoz ferdén fekszenek. hogy f közök a cső átmérőjének nagyobbodásánál a csőben csekély nyomokat hagyjanak. Az egyes c részeket egymás között kell összekapcsolni, hogy egyidejűleg előre nyomulhassanak, ez mint a 12. ábra mutatja. </ gyűrű segélyével azáltal érhető el, hogy az egyes c részek az i rudak által, g gyűrűvel fejek segélyével, úgy lesznek összekötve, hogy a g gyűrű k hasítékokban való radiális eltolása lehetővé tétetik (13. ábra). Ha ezen <j gyűrű például egy a d magrúd ra tóit r csőre van erősítve (14. ábra), akkor minden mag egyes részei egy mechanikus berendezés által kívülről is beállíthatók. Ezen ezélra mint a 14. ábra mutatja — egy m kézikerék van elrendezve, míg a 15. ábrában egy n kéziemeltyű van i ezen ezélra föltűntetve. A magnak ezen beállí-
