7651. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezések kúpos kövek és rudak, illetőleg a hosszirányban változó keresztmetszettel bíró csövek és üreges testek előállítására

— 3 — tá.sa természetesen ékek, súlyok stb. által is létesíthető. A 16. ábrában föltúntetett kiviteli módo­zatnál a magnak egyes e1 részei c2 meg­hosszabbodásaival, sarkvasak által vannak megerősítve és e1 e2 konusok által szétnyo­matnak, miközben az egyes c2 részek a magtengely irányához párhuzamosan lesz­nek eltolva. Az ex e2 konusok egymás kö­zött és az r1 esővel össze vannak kötve és utóbbi által ismét beállíthatók. A 17. ábrában föltűntetett kiviteli módo­zatnál, az egyes c* részek a cl meghosz­szabbodásokkal együtt a maggal sarkvasak által vannak összekötve és ix i2 emeltyűk által r2 cső segélyével szétválasztva. Az ehhez szükséges erőt egy o rúgó szolgál­tatja, mely s szabályozógyűrű által beállít­ható. Ha az o rúgó ereje egyenlő P-vel, akkor a csővet hajtó erő Pj = I' tg. a, (18. ábra). Ha a cső .kisebbedik, a tg. is kisebbedik, ellenben a rúgó bizonyos mér­tékben össze nyomatik. tehát a P erő na­gyobb lesz. úgy hogy P1 mint P tg. * ered­ménye állandó, azaz az i emeltyűkar helye­sen megválasztott hosszánál, viszonyítva a 17. ábrában föltűntetett 0 rúgó P erejéhez egy mag szerkeszthető, mely állandóan meghatározandó 11 erővel a csőveket kibő­víti. úgy hogy ugyanazon magot egyidejű­leg a legnagyobb és legkisebb átmérőjű csővek számára lehet alkalmazni. Valamennyi eddig leírt mag éj) úgy kó­nikus cső vek. illetőleg váltakozó kereszt­metszettel bíró esővek számára, valamint nem kónikus csővek számára alkalmas, mi­után a sík szalagokból előállított cső átmé­rőjét előzőleg nem lehet pontosan megha­tározni, úgy hogy egy és ugyanazon cső­nem számára készített mag gyakran igen nagy, — tehát a cső könnyen fölpattanhat — vagy gyakran igen kicsi, miáltal a cső alak­talan lesz. A cső külső vezetése a leírt mag­vaknál fölösleges, miután a mag maga szilár­dan állva, a csővet eléggé biztosan vezeti. A 19. ábra egy kónikus két p p1 részből álló magot mutat, mely kisebb és legkisebb átmérőjű és rövid csővek számára alkal­mas, melyek kevés erő alkalmazása mellett egész hosszukban egyszerre lesznek kibő­vítve. Ezen mag természetesen több elül egymással összekötött részből állhat, me­lyek a húzási irányhoz ferdén vagy egye­nesen fekszenek. A q ék vagy a csavarnak q1 ékkel való kivétele után (20. ábra) a mag a kész esőből könnyen kihúzható. A q ék segé­lyével a mag koniczitása könnyen beállítható. Az ezen eljárás szerint olcsón előállítandó üreges testek mint kónikus oszlopok (pél­dául a G. ábra szerint négy bordával), mint fény- és áram vezetési oszlopok, távírda- és telefonoszlopok, árbóczok, ráesozatoszlopok és mint mindennemű csővek nyernek alkal­mazást. melyeknek előállításuk, ha kis mér­tékben konikusak, tetemesen könnyebb. A cső csekély koniczitását. illetőleg cse­kély változtatását a falak vastagságának változtatása által lehet elérni. Ez jelesen azon esetben érvényesül, ha csövek és osz­lopoknál, illetőleg üreges testeknél a ke­resztmetszet változtatása csak csekély mér­tékben engedhető meg, míg az anyag igénybevétele nagyobbodó emeltyűkar mel­lett folyton nagyobbodik (21. és 22. ábra). Itt az előállítás olyformán történik, hogy egy egyenes, illetőleg igen csekély koni­czitással bíró nyílással bíró üreges tuskó előbb kettősszalaggá hengereltetik. azután az utolsó folyamatnál egy hengerpáron át­nyomatik, mely a hengerlés közben kevéssel változtatható Mivel a kettősszalag az utolsó folyamat előtt már jelentékeny hosszal bír. a cső vagy a kettősszalag falvastagsága azonban az 1 -2 cm.-t nem haladja meg. a hengerek beállításának természetesen szin­tén csak l—2 cm.-re kell szorítkoznia. Ezen beállítás a nyomóorsónak a kézzel való for­gatása vagy a hengereknek exczentrikus ágyazása által könnyen érhető el. Az ilyen módon elkészített T U kettős­szalagok (23. és 24. ábra) bővítése által a T1 l'1 csőveket nyerjük (21. és 22. ábra), melyek a falvastagság változtatása által csekély koniczitást nyernek, azonban az igénybevételnek megfelelőleg minden ke­resztmetszetben ki vannak képezve és e szerint ép úgy, mint egy erősen kónikus cső, azonban prizmatikus falvastagsággal

Next

/
Oldalképek
Tartalom