7637. lajstromszámú szabadalom • Újítás vízgáznak füstmentes generator tüzelésnél való elégetésére
— 4 zekak és edények bekormozódjanak, úgy hogy sok szénmegtakarítást idéz elő. Az öszszes légbevezető nyílások elzárásával eme szerkezetnél a tüzelőtérben hosszú ideig tartható parázs, és az bármikor lángra lobbantható. Magától érthető, hogy a rostélyon átcsapó láng tűzhelyeknél is ép oly előnyösen alkalmazható, ha a tüzelést, tehát a gázok bontását is a főzőlemez fölött végezzük, a gáz elégetése ekkor is közvetlenül a t'ütőlemez alatt végezhető'. A 11. ábra egy generátortüzelést mutat, mely központi fűtés gyanánt használható, még pedig annak következtében, hogy a tüzelőanyag elgázosítására szolgáló teret aránylag igen nagy J elégetőtérrel kombináljuk. Innen a lángot különböző oldalak felé vezetjük el. hogy ott valamely tetszőleges anyagból (vas, cserép stb.) készült hőtárolókban egymástól elkülönített helyiségekfűtésére legyen használható. Emez elvezetett. rendkívül magas hőfokú és tökéletesen tiszta gázok, melyek szénsav és nitrogén keverékéből állanak, még technikai czélokra is alkalmasak, így pl. csöveken elvezethetők és turbinák által eloszthatók, hogy azután szárító terek fűtésére használtassanak. Eme berendezésnél az A töltőaknát, hogy nagyobb ellenálló képességgel bírjon, tiszta falazásból állítjuk elő, a tiizelőteret alul és oldalt rostéllyal zárjuk el, hogy a szekundiirlégbevezetés majdnem tökéletesen a szénréteg fölött patkóalakban legyen a töltőakna falaiban elhelyezve, miközben egyúttal az előbb leírt tertiár-légvezető egészen a töltőakna födeléig vezettetik, hogy a töltőaknában fejlődő füstgázokat energikusan lenyomja. A fűtőgázkeverék és az útközben a csövekben fölhevített szekundiir-levegő az alaprajzból látható módon a J tüzelőtérben találkozik egymással. Az elégetőkamara ezenközben egyetlen teret képez és egy keresztfal osztja azt meg (1. a 11. ábrát), úgy hogy a kályha megosztva működik. A tüzelés az ilyen palást nélküli kemenczében oly módon történik. hogy az a legkülönbözőbb technikus czélokra hasznosítható legyen, pl. aszalókhoz, kovácstűzhelyeknél, forraló- és olvasztó kemenczéknél, központi fűtésnél stb. Az eddig leírt tüzelőberendezés alkalmazásánál még egy nagy előnyünk van. Már a 7. és 8. ábrán példaképen bemutattuk az átcsapó lángot. Ily tüzelést ott alkalmazunk, hol a tökéletes füstelégetés a czél, pl. kazántüzelésnél és hol a rostély teljesen ellenálló anyagból készült. A 12-. 13.. illetve 14. és 15. ábrán átcsapó lánggal bíró kazántüzelés van föltűntetve, még pedig csöves- vagy hengereskazánra alkalmazva (16. és 17. ábra). Itt is lényeges, hogy az elégés füstfejlődés nélkül megy végbe. Új a rostély különleges szerkezete, mert ez falazva van és chamotte-téglákból készül. Ha a rostélyt a tűz ellen védő bevonattal látjuk el. rendkívül soká tart, és még silányabb tüzelőanyag használata esetén is elromolhatlannak nevezhető. Az első kiviteli módozat (12. és 13. ábra) az H rostélyt a Z nyelven fekve mutatja, a tüzelés maga mint belső tüzelés van kiképezve. A Z nyelv üreges és a szekundiirlevegő bevezetésére szolgál. A nyelv mellett van a víztartály, mely a vízgőzt szolgáltatja, bár a gőzt külön csővezetéken közvetlenül a kazánból is be lehet vezetni. A töltőtér hátul el vau zárva. A keletkezett fűtőgáz először a rostélyon át lefelé halad, a rostélyt elzáró fal mögött az elégetőtérbe áramlik, melyben a szekundiir-levegő derékszög alatt éri a füstgázkeveréket. A szekundar levegőt az R csöveken vezetjük be. Eme tüzelésnél az összes melegveszteségek, melyek az eddigi kazánoknál fölléphettek, elesnek. A tűz megigazítás a elmarad. Hasonlóképen ki van zárva kellő kezelés mellett a salakképződés is. minthogy a rostélyt a víz folytonosan hűti. A 14. és 15. ábra a rostélyt a középső nyelv nélkül mutatja. A 18. ábrán látni lehet, hogy a rostély egyes lemezei át vannak fúrva, részben hogy a rostély anyaga homogénebb legyen, részben hogy a gázok lehető sokfelé szállhassanak el. A töltőtér födelén összegyűlő gázok egy összekötő nyíláson közvetlenül az elégető kamarába a rostély