7637. lajstromszámú szabadalom • Újítás vízgáznak füstmentes generator tüzelésnél való elégetésére

- 5 mögé jutnak, és bizonyos mennyiségű erősen túlhevített levegőt visznek a lánghid léggyűjtő kamaráján át az elszálló füstgázokhoz, hogy az ezekben levő, esetleg még el nem égett koromrészecskéket vagy illanó szénhidrogéneket elégesse és a kürtőn át elszálló gázok tiszta szénsavból és nitrogénből álljanak. Magától érthető, hogy a 12 és 13. ábrán látható berendezésnél a szekundárlevegő, mint az pontozva jelezve van, a lángcső mentén csövekben vagy csatornákban is vezethető, hogy ily módon a füstgázok egy részét magukkal ragadják, meggyújtsák és elégessék. A 17. ábra egy berendezést mutat, melynél a szekundar-légbevezetése különleges módon nevezetesen olyképen történik, hogy a falazatban a tüzelőtér mögött csatornák vannak, melyeken a szekundár-levegőt bevezetjük és egyúttal fölhevítjük. A téglarostély egyes részének szerkezete nincs különleges kiviteli módozatokhoz kötve, de a rajzlapon látható alak, mely szerint az átfúrt rostélylemezek végein megfelelő bütykök vannak alkalmazva, igen ajánlatos, mert ezáltal az egyes rostélylemezek könnyen kiválthatókká lesznek, a tüzelőanyag áthullása pedig legkönnyebben gátolható meg. Megemlítjük még, hogy a rostélyok elhelyezésére szolgáló T hidak fémből csőalakban is készülhetnek, mikor ezek vízkeringéssel hűttetnek. Különösen akkor czélszerű ezen berendezés, ha a fűtést nagyon erőltetjük és ha a tüzelőanyag kalorikus hatása rendkívül nagy. A leírt tüzelőberendezés koránt sincs a bemutatott kiviteli módozatokhoz kötve. Minden más alak, melynél azonos elemek hasonló ezélra vannak alkalmazva, a jelen találmány keretébe tartozik. Nem szorítja meg a szabadalmi igényt az egyik vagy másik részlet elhagyása sem. így pl. egyes tüzelőanyagoknál a töltőaknába tertiár levegőt nem vezetünk be. a nélkül, hogy ez a hatást csökkentené. A primar- és szekundárlevegő vezetésmódja is másként választható meg, csak a működésmódnak kell a leírásban jelzett móddal megegyezni. Végül megemlítjük még, hogy átcsapólánggal bíró tüzelés rendkívül czélszerűen alkalmazható folyós tüzelőanyagok esetében. Pl. massut-tüzelésnél az alágyújtásnál a rostélyt izzó állapotba hozzuk, ezután a rostélyra massutot folyatunk, mely ott meggyulad, és nem kormozó, tiszta lánggal elég. A tüzelésnél a rostély hőakkumulátor gyanánt szolgál és ezért a szükséges gőzmennyiség változásánál rendkívül előnyösen hat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás vízgáznak füstmentes generátortüzelésnél való fölhasználására, jellemezve azáltal, hogy a szilárd vagy folyékony tüzelőanyagot egy «gázfejlesztő tüzelőnek» nevezett generátorban elégetjük és vízbontásra használjuk, mely utóbbit előzetesen a sugárzó hő és a lehulló széndarabok segélyével párologtattuk el, — a mennyiben a gőzt előmelegített primiir-levegővel keverve izzó szénrétegen áthajtjuk és ez által éghető gázzá alakítjuk, azután pedig a tüzelőtérbe vezetjük, hol nagyon fölmelegített szekundar-levegővel keverve a gázkeveréket nagyon tiszta égésterménnyé égetjük el. 2. Az 1. alatt jellemzett eljárásnak ipari és háztartási tüzeléseknél való fölhasználása. azáltal jellemezve, hogy a tüzelőberendezést kályha-, kemencze-. tűzhely-, kazán- vagy más technikai ezélra szolgáló tüzelés gyanánt kiképezve a mellékelt rajz szerint két közvetve vagy közvetlenül egymással érintkező gázkamara gyanánt képezzük ki, melyek közül az első B a fűtőgázoknak előmelegített prímái-levegőnek és vízgáznak az izzó tüzelőanyagba való bevezetése által való előállítására szolgál, ellenben a másik, J az előmelegített szekundár levegő és a gázok elégetésére szolgál, a keletkezett fűtőgázok pedig, melyek hőfoka friss levegő bevezetésével is szabályozható, tetszőleges irányban vezethetők el és ép úgy tetszőlegesen választhatók meg az illető tüzelés egyéb szerkezeti részletei is.