7547. lajstromszámú szabadalom • Készülék vasútaknak vagy járműveknek útakon végzett mozgásainak jelzésére és regisztrálására
- 2 -javított elrendezésének nézete és keresztmetszete. Mielőtt a készüléknek és a vízszintes út följegyzésére szolgáló szerkezetnek részletes leírásához fognánk, azon általános szempontokat akarjuk megállapítani, melyeknek alapján a G forgási testnek alakját kell meghatározni. Ha valamely jármű a vízszintes B A utat futja he ((1 ábra) és kerekeinek egyike a sebességet a D kerékre viszi át, melynek tengelyén az E kerék űl, úgy ez utóbbi E kerék kerületének egyik e pontja mozgása által bizonyos léptékben a befutott vízszintes útat fogja föltűntetni. Ha már most a 5-ből kiinduló jármű a B C útat futja be, akkor az e pont hasonló módon adja vissza ezen B C útat bizonyos léptékben és. mivel B C nagyobb, mint B A, úgy az e pontnak ezen esetben nagyobb útat kell leírnia. Ha a járművel a befutott B C távolságnak vízszintes B A vetületét akarjuk megmérni. akkor az e pontnak mindkét esetben ugyanezen útat kellene megtennie. Ám ez lehetetlen, mivel az E kerék fordulatainak száma sokkal nagyobb, ha a jármű a B 4-nál nagyobb B C útat futja be. A B szög nagyobbodásával együtt a B C vonalnak hossza, valamint a keréknek fordulatszáma is növekszik. Ha BA = c és BC = a. úgy — = cos B 1. a Ha az E kerék fordulatainak számát a BA úton w-el, a BC úton «J -el jelöljük és föltesszük, hogy az E kerék sugara R, akkor c = 2 &] Rn és a = 2 "Jj Rnl , . n c 7. tehát —- = - — cos B 2. n1 a Hogy a BA vonalon befutott út jelezze a BC vonal hosszát is kellene hogy Rn — 2&J R)i1 legyen, a mi lehetetlen, mivel n mindig különbözik «l -től. Hogy tehát ezen egyenlőség léttesíttessék, /.'-nek kellene megváltoznia és ha R a keréknek sugarát jelzi, midőn a jármű B bői • f-ba fut. úgy szükségképpen R1 lesz az E keréknek sugara, midőn a jármű 5-ből C-be fut. 1 Mivel továbbá a BC hossza a B szöggel változik, úgy R1 ezen B szögtől függő érték lesz. Minden esetben 29] Bn = 2^ Rhi1 vagyis Un = Rhi\ úgy hogy n _ R1 n1 R . Ezt a 2. egyenletbe hélyettesítvén Ri n u .. ... -— = - = cos B, a miből R nL Ri = R cos B 4. Ha tehát az E keréknek sugara a B szögnek cosinusa szerint változhatnék, úgy az e pont mozgásával bármely B szögnél mindig a befutott vízszintes útat jelezné bizonyos léptékben. Mivel az E keréknek súgara meg nem változhatik, ugy ezen kereket G forgási testtel helyettesítjük, melynek alkotója a B szög cosinusa szerint változó görbe és a melynek súgara ennélfogva ugyancsak ezen szög cosinusa szerint változik. Ezen forgási testnek a B szög nagyságával arányos tengelyirányú eltolása által ez valamely változatlan sugarú kerékkel különböző sebességeket fog közölni és ennélfogva ezen kerék kerületének egy pontja mindig a befutott vízszintes utat fogja jelezni bizonyos léptékben, bármilyen is legyen a B szög. A 4. egyenlet szerint ezen G testet a következőképpen nyerjük. Az xy egyenesnek 0 pontjában az OL merőlegest emeljük és ettől balra O-ból, mint középpontból, az R sugárral körnegyed nagyságú ívet húzunk; ezen körnegyedet írtől kezdve 18, egyenkint 5°-nyi részre osztjuk és az osztási pontokból az OL egyenesre merőlegeseket bocsátunk. Az xy egyenesre 0 tói jobbra 18 egyenlő részt rakunk föl és az osztási pontokban merőlegeseket emelünk, melyek mindegyike a körnegyednek osztáspontjaiból az OL egyenesre bocsátott merőlegeseknek meghosszabbítását metszi; az xy egyenesre emelt merőlegesek közül az első O1 L1 az OL egyenesre állított legfölsőbb merőlegest az L1 pontban, a második O2 L2 , a következő OL egyenesre állított merőlegest L2 pontban metszi stb.
