7415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás túlhevített gőznek mindennemű gőzgépek hengereiben hátrány nélkül való alkalmazására, a gőz munkaképességének kihasználására és az ehhez való berendezések
- 4 -löket közepéig túlhevített gőz valódi munkájának határvonalát jelöli. Az a b és d b vonalak h metszési pontja a mondottak után. az úgynevezett «telítési pont». A szárító munka itt be van fejezve, a túlhevített gőz átváltozott telített gőzzé és a hátralékos terjeszkedési munka a telített vízgőzök terjeszkedési törvénye szerint folyik le. A diagramm közelebbi megfigyeléséből könnyű fölismerni, hogy a dugattyúlöket második felében még kifejtendő terjeszkedési munka a már szárazon kifejtett teljes nyomási és terjeszkedési munká val szemben csak igen csekély, továbbá, hogy maga a terjeszkedési munka maradványának még jelentékenyebb csapadékok elkerülése mellett kell végbemennie: minthogy a henger második felében keletkező elített gőz a hátul fekvő hengerfalak aránylag nagy hőkisugárzása által erősen utánmelegíttetik. A csapadékok, melyek a telített gőz terjeszkedése által a dugattyúlöket második részében keletkeztek, mintegy 4%-ot tesznek ki. Ily csekély víztartalom a dugattyúlöket alatti összes gőzmunkával szemben lényegtelen dolog, ellenben a súrlódó felületek jókarbantartására nézve az a legnagyobb fontossággal bír. Teljes világossággal fölismerhető tehát itt, hogy a túlhevített gőzök kezdőhőmérsékletének a töltési fokhoz viszonyított szabályozása és meghatározására szolgáló új eljárás alkalmazása által gyakorlati úton tökéletesen meg van oldva ama probléma, hogy gőzhengerekben levő csapadékok és káros következményeik elháríttassanak. azaz. hogy a gőz elméleti munkaképessége teljesen kihasználtassák. Hogy e kihasználás a képzelhető legcsekélyebb túlhevítés mellett is megtörténik, a későbbi fejtegetésekből még világosabban ki fog tűnni. De a mondottakból továbbá az is kivehető, hogy az itt megmagyarázott, czéltudatos új eljárás alkalmazása a gőz munkaképességének kettős működésű gőzgépekben való majdnem teljes kihasználására, még további előnyöket rejt magában. így a dolog helyzete szerint még csak a henger- és a dugattyútest nagyobbítása szükséges, hogy az eddig a túlhevített gőz, vagy magas gőzfeszültségek alkalmazásánál elkerülhetetlennek látszó bajokat, nevezetesen a kenőszer nagy fogyasztását és a súrlódó fölületek (és tömítőszelenczék) veszélyeztetését teljesen megszüntessük. A 2. ábra két egymásba rajzolt dugattyú-diagrammot mutat 12 atm. absolut kezdő feszültségű és kerek 330® kezdő hőmérsékletű túlhevített gőz számára (természetszerűleg a kezdő hőmérsékletet az elméletivel szemben valamivel magasabbra kell venni, a hengerfalazatok által okozott veszteségek miatt) egy kétfokozatú compound-gép magasnyomású hengere számára 25° o hengertöltésnél. Ha e mellett a dugattyútestet a dugattyúlöket felével egyenlő hosszúra készítjük a tömítőgyűrűket — mint rajzolva van a középre fektetjük, és a hengert ennek megfelelőleg meghosszabítjuk. akkor a következő tűnik ki: . Kerek 330° kezdő hőmérsékletű és 12 atm. absolut feszültségű túlhevített gőz alkalmazásakor. a feszültség a dugattyúlöket feléig (i atm.-ra süllyed. A gőz ettől kezdve telítve van és a «fojtotta terjeszkedési munka számára a dugattyúlöket második felében megfelelőleg 6 atm. kerek 160° kezdő hőmérséklet és kerek 2 5 atm. ellennyomásnál a löket végén 120° végső hőmérséklete van. E szerint a henger második felében a középhőmérséklet 160 + 12 8 = 14 4 . 2 a dugattyú odamenetelekor. A henger ezen második felében az oda-és visszalöket számára a középhőmérséklet 128° visszalökési hőmérsékletnél a következő : Minthogy a gőz az «' // 330° hőmérséklet (2. ábra) a terjeszkedés kezdetéig 30° al
