7404. lajstromszámú szabadalom • Újítások vasúti kocsikon

— 2 — hosszában körülbelül olyan széles, mint az alváz. A kocsitest Ci homlokfalait, mint a rajá­ból látható, a homlokgereudák tartják. A kocsitest C'1 homlokfalától némi távolságban egy /> keresztfallal (5. ábra) van ellátva, mely a kocsitest egész szélességében húzó­dik, utóbbi a homlokfallal együtt egy erkélyt vagy belépőtért K. képez, a midőn a kocsi­test és az alváz elegendően meg vannak hosszabbítva, hogy az előtér számára szük­ségelt területet megnyerjük. A I) kereszt­falak mindegyike l)1 ajtóval bír, mely által az előtér a kocsi főrészével áll kapcsolat­ban. Ezen előterek számára a padozatot nem szükséges meghosszabbítani, hanem e czélra csak a fölváz oldalgerendáit kellőleg meg­hosszabbítjuk. úgy hogy az előtér alváza a kocsitest alvázának meghosszabbítását képezi. Ezáltal az alváz nem szenved megszakítást, ez az európai kocsiépítésnél szokásos, miáltal a költség csökkentetik és a mellett szilárdabb és merevebb szerkezetet nyerünk. Minden egyes előtér a be- és kiszállás czéljából G oldalajtókkal van ellátva és az előtér padozata ugyanúgy mint a kocsi­test padozata is. az állomás perronjával körülbelül egy magasságban van. úgy hogy az utasok a perronról közvetlenül az elő­térbe léphetnek. Miután a kocsin lépcsők nincsenek, az előtér padozatában a lépcső-kivágások eles­nek és így ezen padozatok megszakítás nélkül a kocsi egyik oldalától a. másikig terjednek. A kocsi mindegyik homlokfalá­ban. mely egyszersmind az előtér zárfalát képezi, egy H ajtó (5. ábra) van alkal­mazva, melyen át az utasok egy hasonló szerkezetű szomszédos kocsiba juthatnak. A homlokfal az ajtótól két oldalt G1 ablakok­kal is lehet ellátva. (2. ábra.) Mint a i. ábrából látható, a H ajtónak kerete a homlokgerendákkal és a I) válasz­falakkal. i i1 kovácsolt vas- vagy szögvas­rúdakkal mereven van összekötve, úgy hogy az egész szerkezetnek kellő szilárd­sága van, hogy a lökéseknek ellentálljon. Ezen alkatrészek azonban, ha szükséges, bármely más szerkezettel is erősíthetők meg helyzetükben. A kocsi belseje az erkélyek között hossz­átjárattal. két oldalt padsorokkal lehet el­látva, mint az amerikai kocsiknál vagy pedig ezen tért alkalmas fülkékre oszthatjuk be. melyek az erkélyről egy átjáró segélyével hozzáférhetők. A kocsi belseje czéljának megfelelően berendezhető. A kocsi mindkét végén egy függélyes ütköző-lemez J (4.. 5. és (>. ábra) van elhe­lyezve. mely körülbelül addig nyúl ki, a meddig rendesen az ütköző-tányérok vannak elhelyezve, melyek az európai kocsiknál al­kalmaztatnak. Ezen iitköző-lemez egy darab, megszakítás nélküli lemezből áll. melyet a k k1 k2 ks (6. ábra) rúdak tartanak, mely rúdak hátrafelé nyúlnak és a homlokgerenda nyílásaiban mozognak. A rajz szerint négy ily rúd van alkalmazva. A />• /c3 rúdak az ütköző-lemez végének közelében függélyes csapok által csuklósan vaunak megerősítve, míg a közbeeső kL k- rúdak az ütköző-lemez közepe és a, külső k /cs rúdak között van­nak elrendezve és mellső végeikkel ugyan­úgy mint az előbbi rúdak. csuklósan vannak megerősítve. Mint a 6. ábrából látható, a /,2 rúdak hátsó része meg van vékonyítva, úgy hogy az l beugrás keletkezik, ezen helyen egy aránylag gyönge rúgó I1 fekszik, melynek mellső vége az V1 hüvely fenekére, míg hátsó vége az L tok zárt végéhez támasz­kodik. mely tok mellső vége a homlokge­renda belső oldalához van erősítve és a rugót valamint a rúd egy részét burkolja. Az /2 hüvely mellső vége a rúd l beugrá­sán fekszik és a rúgó mellső részét bur­kolja. Ezen gyönge rúgók az ütköző-lemezt kinyomják és a szomszédos kocsi ütköző­lemezére szorítják. A közbeeső rúdak mindegyikén egy m erős ütköző-rúgó van alkalmazva, melynek hátsó vége az L tok zárt végéhez és mellső vége az l2 hüvelyhez támaszkodik. Ezen rúgók az erős lökéseket fogják föl és a legerősebb összeszorítást szenvedik, miután az l1 gyönge rúgók már részben összenyom mattak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom