7385. lajstromszámú szabadalom • Javítások önműködő ágyúkon
— 6 tényhüvely szétrepedését megakadályozzuk. Hogy a c ütőszöget tüzelő állásában megakasszuk, a c* sárkány (15. és 16. ábrák) c3 orrát és a c2 bevágás c3 7 részét görbe fölülettel látjuk el, hogy midőn az ütőszöget a ci sárkány előre nyomja, egy töltényt elsüssön. A c3 orr legyen abban az állásban, melyben a 15. ábra teljes vonallal mutatja, ekkor az iitőszög c1 törzsének c28 kiálló részére fekszik Ezáltal az ütőszöget előre mozgott állásában megakasztjuk, hol mindaddig megmarad, míg D3 forgattyútengely C7 nyílásában lefelé mozogva c* sárkányt lenyomja (eleinte a 15. ábrában pontozott állásba azután a 16. ábrában rajzolt állásba). Ekkor a sárkányt fölhúztuk, mely állásában a ravasz megtartja. Az F vízköpeny két részből áll, ezeket Fx -nél összesrófoljuk. A vízköpenybe p csatornát készítünk ' (5. ábra), mely egyik végén P csap részére /' csaphüvelyben és másik végén P1 szelep részére p szelepházban végződik. A szelep bármilyen szerkezetű lehet; az ábrában rajzolt szelep üreges p csavarból áll, melyet p oldalnyílással látunk el. Az oldalnyílás a küllevegővel közlekedik. Az üreges csavarba p kúpos szelepet helyezünk a vezetékére rugót húzunk, miáltal állásában biztosítottuk. A szelepvezeték vége p csavarba srófolt p srófon átmegy. A szelepet úgy készítjük, hogy a gőzt addig ne bocsássa ki, míg a vízköpenyben uralkodó feszély pl. öt atmoszférát túl nem haladt. Az f hüvely alól nyitott és. az egymással szemközt lévő p p oldalnyílások (2. ábra) által a vízköpeny belsejével közlekedik. Az p nyílással p csövet összekötjük, melynek p° végét közel a vízköpeny szájnyílásáig visszük. Ebből látható, hogy az f2 nyílás a vízköpeny hátulsó részénél és az p nyílás pedig közel a vízköpeny szájnyílásánál van nyitva. Ezen elrendezés által a gőz a vízköpeny bármely végéről P csaphoz mehet, úgy, hogy ha a löveg végét lenyomtuk, és az p cső végét víz borítja, a gőz p nyíláson át a csaphoz mehet, s ha a löveg végét fölemeljük, miáltal az /2 nyílást víz borítja, akkor a gőz p cső f1 0 nyílásán át mehet a csaphoz. A P forgócsap két csatornával bit, úgymint: p1 függélyes csatornával, mely alsó végén oldalt /"1 2 -nél ömlik ki, fölső nyílása a küllevegővel közlekedik, a másik csatorna fi s egy ívalakú üreg, melyet a csap körül vízszintesen készítünk és hossza a csap kerületének harmadrésze. A csap fölső részére fl í nyelet helyezünk. mellyel a csapot kívánt állásba elfordíthatjuk, hogy a csatornákat a csaphüvely f1 f1 fs nyílásaival összeköthessük. A csap fölső része hengeres p6 meghosszabbítással bir, melyre megfelelő nyílással biró hajlékony fi a kart helyezünk, melynek másik végét f1 7 csavar segélyével a vízköpennyel összekötjük Ezen f'e karrúgó gyanánt szerepel, mely a P csapot hüvelyébe szorítja. Az f1 0 kar részén a P csapnál több helyen f1 8 befúrunk, mely furatokba a P csap fÍ S szögét (5. ábra) beakaszthatjuk; ezáltal, ha a csapot bizonyos állásba elforgattuk, azt megrögzíthetjük. Ezeken kívül a kar "két füllel p° bir, melyeknél fogva az fV ) szögből kiemelhetjük, midőn a csapot más állásba kívánjuk hozni. A 6. ábra szerint a csapnak ötféle állást adhatunk (1., 2., 3.. 4., 5. ábrák). A 11. ábrában a csap vízszintes metszete ezen ötféle helyzetben van ábrázolva. Ha az pl nyél az 1-ső helyzetben van (7. ábra), akkor az f1 3 njílás p-al közlekedik, melyet p csővel kötöttünk össze, az p'1 csatorna pedig az p nyílással van szemben. így a gőzt a vízköpeny szájnyílása felőli részéből p csövön ós p1 nyíláson át kibocsáthatjuk anélkül, hogy az a P1 szelephez menne. Ezt nevezzük «kifúvás elől»nek. A 2-ik állásban (8. ábra) az Pl nyelet egy fokkal jobbra fordítjuk, p p2 nyílások bezáródnak, p3 csatorna p pve 1 közlekedni fog. A gőz F vízköpeny hátulsó részéből P1 szelephez megy. Ezt nevezzük ((lenyomott)) állásnak. A 3-ik állásban (9. ábra) a nyelet egy fokkal jobbra tovább fordítjuk. Ekkor minden nyílást elzártunk, úgy, hogy gőz nem távozhatik el. Ezt nevezzük «zárt állásnak».
