7348. lajstromszámú szabadalom • Villamos szabályozó készülék ívlámpák számára

- 2 mellyel az a keréknek, illetve a rúdnak ki- | szabadulása előtt birt; mindez azon váltó- ' ' i zás mértékétől, mely a szenrudak közele- : dése által idéztetik elő. teljesen függetlenül megy végbe. A horgony akkor ismét rögtön visszatér eredeti helyzetébe, a melyben a kereket vagy a rudat a saru vagy a tok) kampó segélyével rögzítve tartja. Mivel a horgonynak ezen helyzetében a delejes zavarás meg van szüntetve, úgy a horgonyra gyakorolt vonzás a szénrúdak megváltozott távolságának felel meg. Ha ez utóbbi még nem vált normálissá, úgy az előbbi folyamat minddaddig ismétlődik, míg a normális távolság el nem éretett; ezen távolságot azonban a rúdak semmi esetre sem lépik túl. Ha véletlenségből vagy a meggyújtásnál a szénrúdak távolsága túlcsekély volna, akkor a horgony a rúgónak vagy az ellensúlynak enged és a sarú vagy a tolókampó segélyével á kereket vagy rúdat a távolodásnak megfelelő irányban mozgatja, míg a normális távolság el nem éretett. A foganatosítás egy módja az E villámdelejből áll, (1. ábra), mely mellékzárásban van a szénrúdakhoz kapcsolva és az A horgonyt vonzza, mely az O'-ben forgathatóan ágyazott L emeltyűn van elrendezve. Ezen L emeltyű az 0"-ben forgatható C tolókampót hordja, melyet az R' rúgó szorít a V ütközőhöz. A tolókampó a finoman fogazott li fogaskerékbe fogódzik, mely forgása közben a két széntartót összekötő vagy csak a fölső széntartót hordó K zsinórt vagy egyéb közeget magával meneszti. Az E villamdelej hatását rendszerint az 7?" rúgó tartja egyensúlyban. A lámpa egyéb részeitől elszigetelt C tolókampó az N fémkerék által, a mellyel rendes körülmények között kapcsolatban áll, vagy az elébe iktatott W segédellenálláshoz mellékzárásba hozatik. melyet azután az R kerék szabadon bocsátásakor az E villamdelej áramkörébe kapcsol be vagy lehet az említett segédellenállást párhúzamosan is kapcsolva a villamdelej áramkörében elrendezett W ellenálláshoz (2. ábra) vagy végül mellékzárását képezi egy TF" áramkörnek, a mely a villamdelej főáramához képest for| dított irányban van göngyölve és evvel sor' kapcsolásban van összekötve, a mint ezt a j 3. ábra mutatja. Mindezen foganatosítási alakokban a delejes vonzás, mihelyt a tolókampó az R keréktől elválik és ez egy foggal előre mozoghat, hirtelen csökken, a nélkül, hogy erre a feszültségnek a széntartókon való módosítása szükségeltetett volna. Az A horgony az R" rúgónak rögtön enged, miáltal a kampó is rögtön ismét bekapcsoltatik, úgy hogy a kerék csakis egy foggal fordulhat előre ; a vonzás ekkor nyomban növekedik és ezen folyamatok mindaddig ismétlődnek, míg a normális állapot ismét helyre nem állt, a nélkül azonban, hogy ennek túllépésére hajlandóság mutatkoznék. Mivel a mozgás, melyet az A horgonynak végeznie kell. hogy az R kerék egy foggal előrefordulhasson, elenyésző csekély, és mivel a kerék mindig csak egy foggal mozoghat előre és ennek következtében a szénrúdak közeledése is mindenkor csak csekély, úgy szükségképen a normális távolságnak visszaállítása is oly rendkívül kis szakaszokban történik, hogy azt gyakorlatilag folytonosnak tekinthetjük. Nyugalmi állapotban a szénrúdak el vannak egymástól különítve. Ha a lámpát bekapcsoljuk, az E villamdelej az A horgonyt magához vonzza, mely az R kereket elereszti ; a vonzás csökkenése ezen pillanatban nem elegendő arra, hogy a C kampót újból beakassza és a szénrúdak ennek következtében mindaddig közelednek egymáshoz, míg össze nem érnek. Az érintkezés pillanatában az E villamdelej egész erejét elveszíti; az eleresztett A horgony az fí" rúgó behatása alatt teljesen visszamegy, miközben az U kereket úgy forgatja, hogy a szénrúdak egymástól eltávolodnak és ezáltal fényív képződik. Hasonlóképen történik szükség esetén az égés alatt is a szénrúdaknak egymástól való eltávolodása és pedig mindig csak a szükséges mértékben, a mennyiben a folyamat megszűnik, mihelyt a delejes hatás a rúgó által egyensúlyoztatik. Az említett foganatosítási alaknál a C