7326. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép kenyértésztának gabonából való közvetlen előállítására

- 2 hez hasonlóan szintén trapez-keresztmetszetű, úgy hogy ennek is két a a éle van. Mindkét csavarmenetnek magassága hátulról a mellső oldal felé, vagyis a bevezető nyílástól a kivezető nyílás felé fokozatosan csökken (lásd a 3. ábrát), úgy hogy a kivezető nyílásnál a főcsavarnak és a mellékcsavarnak menetei egyenlők, a mint az 5. ábrán látható. A kifelé vezető nyílás felé tehát csak egyfajta csavarmenetek láthatók. A D dugattyú, mely a készülék F tengelyével együtt forog, szintén el van látva csavarmenetekkel. A I) dugattyún levő menetek ellenkező irányban emelkednek, mint a C köpeny menetei, vagyis ha a köpenyen jobbmenetű csavar van, akkor a dugattyún balmenetűnek kell lenni. A csavarok ezen elrendezése folytán a készüléket «antispirálkovászmalom»-nak nevezzük el. A D dugattyú menetein szintén megkülönböztethetünk egy főcsavarmenetet, mely azonban magasabb, mint a C köpeny főcsavarmenete. A D dugattyú főcsavarjának menetei egymástól távolabb vagy közelebb vannak a földolgozandó gabona minősége szerint. így búza és rozs földolgozásánál igen czélszerűnek bizonyult 6 mm közt hagyni az egyes menetek között. A D dugattyú főcsavarjának menetei között a mellékcsavarmenetek két rendszere van elrendezve (3. ábra), melyek egymástól búza vagy rozs földolgozásánál 2 mm. távolságra vannak egymástól. Minthogy a mellékcsavarok menetei ily távolságban vannak egymástól elrendezve, a bevezető nyílásnál a második mellékcsavarnak menetei részben beleesnek a következő főcsavarmenet lejtős oldalába (lásd d-nél a 3. ábrán) és csak a kivezető nyílás felé válnak el attól, mert ép úgy, mint a C köpenynél, a D dugattyúnál is a csavarmenetek magassága a kivezető nyílás felé csökken és a főcsavarnak menetei egyenlőkké lesznek a mellékcsavaréival és így a kivezető nyílás felé csak egyforma csavarmenetek léteznek, melyek fokozatosan kisebbednek. Minthogy a D dugattyú egész hosszában hengeres és a csavarmenet magassága fokozatosan csökken, azért a menetek szélessége, vagyis a menet keresztmetszetét képező trapéz alapja is fo kozatosan kisebb lesz és így helyt ad a mellékcsavar meneteinek is, melyek közül a második rendszer, mint föntebb is említve volt, részben a főcsavarmenetek lejtős oldalába esik. A D dugattyún levő csavarmenetek keresztmetszete is, a C dugattyú meneteihez hasonlóan, egy trapézt képez, úgy hogy mindegyik csavarmenetnek két éle van, a mi az 5. ábrán látható. Tapasztalatok alapján kiderült, hogy legczélszerűbb ezen meneteknek 17° 40'-nyi emelkedést adni, mely emelkedés egy a készülék tengelyére merőleges vonaltól számíttatik. Ezen emelkedési szög oly menetmagasságnak felel meg, mely a dugattyú átmérőjével egyenlő. Ha például, mint az 1. ábrán, a dugattyú átmérője 6 cm., akkor egy és ugyanazon csavarnak menetei egymástól 6 cm. távolságban vannak. Az öszszes csavarmenetek keresztmetszete trapézalakú, míg a J) dugattyú csavarjainak hátsó végei (tehát a bemenet felé) a függélyessel 45°-nyi szöget zárnak be, és a mellső oldalak (tehát a kimenet felé) Vio-nyi hajlítással bírnak. A C köpenyeg csavarai számára a hajlások fordítottak, azaz, hogy ezen csavaroknál a mellső oldalok bírnak 45°-nyi, a hátsó oldalok pedig Vio-nyi hajlással. Ebből következik, hogy a háromszögek, melyek a dugattyún csavarainak keresztmetszetét ábrázolják és a melyek a csavarokat ábrázolják, megfelelő oldalai párhuzamosak. A tapasztalat mutatta, hogy a csavarmenetek fönt leírt elrendezésének és keresztmetszetének következménye az, hogy a csavarmenetek közei, hézagok vagy bedugaszolások nélkül teljesen megtelnek és a tészta teljesen homogén és folytonos szalagokban jön ki a készülékből. B dagasztókészűlék. A készülék ezen része egy tokból áll, mely két egymással csapszögek által összekötött rész által képeztetik. Az alsó rész egy félhengeralakú fenékkel bír és lenn homlokfölületén, hogy a tészta a készüléket elhagyhassa, G kiömlési nyílással van ellátva; a fölső rész egy négyszögletes szekrény alakjával bír, mely tönt nyitott, hogy a levegő a tokba szabadon