7222. lajstromszámú szabadalom • Újítások arany és hasonló fémek bányászásában

- 4 ágenst valamely alkalmas helyről a 2 csövön | át a szivattyútól egészen függetlenül vezethetnék be és végre a reagens egy része közvetlenül a 2 csövön át folyhatna be, másik részét pedig a 3 szivattyú nyomhatná be. A VI. ábrán a kút, hasonlóan az olajkútakhoz, 21

köpennyel van ellátva, mely a 2 csövet körülveszi és egy meg nem rajzolt földalatti szivattyúval van összekötve. melynek 6 szivódugattyúrúdja egy 7 himba egyik végével van kapcsolva, s ennek másik végére 8 láncz van erősítve, mely egy meg nem rajzolt géphez vezet, hogy a himbát és ezzel a szivó dugattyúrúdat ideoda mozgassa. A köpeny közel alsó végéhez lyukasztva van. A cső és a köpeny között a lyukak fölött tömítés van alkalmazva. úgy hogy a folyadék a tömítés körül föl nem emelkedhet. A szivattyú a fémoldatot emeli s ezt a 2 csövön át a 4 tarályba vezeti, honnét 5 csövön át elvezethető. A reagens bevezetése végett a szivattyút a csővel és tömítéssel együtt el lehetne távolítani s egy csövet tömítéssel együtt behelyezni. A VII. ábrában a 4 tartály fölül és alul is szorosan van kötve a 2 csővel és egy elágazó 9 cső, melynek mindegyik ágában szelep van, egy 10 légszivattyú szívó- és nyomó, vagy kilépő nyílásához vezet, úgy hogy a körülményekhez képest a 4 tartályba levegőt szoríthatunk, vagy ezt abból kiszívhatjuk. A pontozottan rajzolt 11 dúgó arra szolgál, hogy szükség esetén az alsó nyílást el lehessen zárni. Ha a 4 tartályt ~> csövön át, vagy más módon megtöltjük s a 10 szivattyúval levegőt nyomunk beléje, akkor a 11 dugót emelve, az 5 csövet zárva és a 9 csövet a 10 szivattyú nyomó végével összekötve, a reagenst 2 csövön át lefelé szoríthatjuk. Ha a 11 dugót zárjuk és a 9 csövet a 10 szivattyú szivó végével kötjük össze, akkor a 4 tartályban vákuumot idézhetünk elő és a fémoldat ekkor a 2 csövön fölemelkedik és a 4 tartályba folyik. Ha a 11 dugót zárva. 5 csövet nyitjuk és 10 szivattyúval a 4 tartályba leve. gőt nyomunk, akkor ez utóbbinak tartalmát ő csövön kiüríthetjük. Az 1., II., III. ábrák kútjai mindannyian oly módon lehetnek fölszerelve, mint az V., VI. vagy VII. ábrán, vagy más alkalmas módon is. Az V. és VII. ábrán föltűntetett berendezések sekély kutak számára valók, minthogy az arany-, vagy más fémoldatot csak szívással (vákuum) emelik. A VI. ábra szerinti berendezés azonban tetszés szerinti mélységű kútaknál alkalmazható. Sekély kútak talpán nyomószivattyút is lehetne alkalmazni. Dugattyús szivattyúk helyett másféle szivattyúk vagy emelőkészülékek is használhatók. Hat méter mély kútak kézzel is könnyen kiáshatok; gépberendezéssel csaknem minden tetszőleges mélységet elérhetünk. Ha aranyat akarunk kinyerni, akkor a reagens chlor lehet. Ennek oldatát könnyen előállíthatjuk, a mennyiben chlonneszet vízben oldunk és kénsavat adunk hozzá, hogy a chlor fölszabadúljon. Ajánlatos 1000 kg. vízre 2 kg. chlonneszet venni. Az oldat azonnal használható, vagy pedig előbb le hagyjuk ülepedni. Ezt az oldatot egy vagy több kúton keresztül vezetjük be a talajba és annyit vezethetünk be belőle, hogy az egész tartálynak talaja, melyet egy D fal határol, vele teljesen át van hatva. 15 in. esésnél 1600 méterre és a D falaknak egymástóli 800 méter távolsága mellett, erre a czélra I> faiak magassága 7 5 m., hozzáadva az aranytartalmú réteg vastagságát a tartály fölső végén, kell hogy legyen. Ha a távolság a falak között csak 400 m. volna, akkor magasságuk ugyanazon esés mellett 3'75 m.-rel kisebb lehetne. Különben nem kell az egész tartályt megtöltenünk; az oldatot egy vagy több kútba vezethetjük be. honnét másokba szivároghat vagy szorítható. melyekből azután kiszivattyúzhatjuk. Ily módon folytonos czirkulácziót érhetünk el. Ha a fölső A talajréteg eléggé át nem eresztő, akkor az oldatot az oldatnak az A rétegben való nyomása segítségével szoríthatjuk ki a kútból. Az oldatot egyszerűen az egyik kútat környező homokba vagy kavicsba szoríthatjuk, eléggé hosszú ideig benne hagyhatjuk és végre ugyanazon