7222. lajstromszámú szabadalom • Újítások arany és hasonló fémek bányászásában
— 5 — kúton, sőt ugyanazon csövön kiszivattyúzhatjuk ; ez az operáczió akárhányszor ismételhető mindaddig, míg a kihozatal megszűnik. Általánosságban ajánlatos az oldatot a legmagasabban fekvő kútba bevezetni és a legmélyebben fekvő, vagy valamely közbeeső kútból kiszivattyúzni, ha elegendő menynyiségű aranyat vett föl. Az oldat az aranytartalmú rétegekkel órákon, napokon, heteken, hónapokon sőt éveken át érintkezésben maradhat, minek folytán gyönge oldatokat használhatunk és az extrakcziót az arany gyakorlatilag tökéletes kivonásáig folytathatjuk. Minden mélységben ós terjedelemnél dolgozhatunk. Minthogy ily lerakodmányok rendesen nem tartalmaznak olyan anyagokat, melyek folytán chlor veszendőbe mehetne, ebből az okból veszteségtől nem kell tartanunk. Némely esetben, mikor organikus anyagok vannak jelen, több előnnyel használhatunk cyankalioldatot. Ez esetben vasból készült szivatytyúk és tartályok használhatók. 0-2° 0 , sőt 0*1% cyankaliumot tartalmazó oldatok a czélnak teljesen megfelelnek. Ha aranyra chlort használunk és a lerakodmány ezüstöt is tartalmaz, az eljárásnál képződött ehlorezüstöt hyposulüt-oldattal nyerhetjük ki. Ha platina van jelen, akkor ezt a chlor segítségével az arannyal együtt kapjuk meg. Az oldatot egyszerűen a kútakba bocsáthatjuk. ha ezzel elég gyors átszivárgását érhetjük el; ha azonban szükséges, nyomás alatt szoríthatjuk beléjök, úgy hogy a környező talajrétegbe hatol. A IV. ábra szerint valamely domblejtőn fekvő telep valamely magasan fekvő pontján F nyílással van ellátva, melyen a reagenst az aranytartalmú A rétegbe és a fölső A1 rétegbe vezetjük be. Ezen nyílás árok gyanánt van kiképezve. A telep alsó végén D czementfal van fölépítve, mely ezen a helyen az alapsziklától a talaj fölszínéig terjed. A D falon fölül, ennek közvetlen közelében E kút van elrendezve, s a D falon alul G árok van, mely a szikláig ér. Ha a reagens vizes oldatát szivattyúkkal, merítő gépekkel, csatornákkal vagy más úton az F csatornába visszük be, akkor a folyadék lefelé folyván a fémtartalmú A rétegen keresztül szivárog; a fémet oldható vegyületté alakítják át és föloldja. A J> fal az így képződött fémoldatot föltartóztatja, melyet E kútból az 5., fi. és 7. ábrákban föltüntetett vagy más alkalmas készülékekkel eltávolítunk. Egyes esetekben a. hydrostatikus nyomás a folyadékot a kúton körösztül fölnyomhatná. A folyadékot egy a 1) fal alján vagy ennek közelében levő nyíláson is lebocsáthatnók és pedig a G árokba, honnét szivattyúkkal vagy más folyadékemelő készülékekkel kiemelhető. Ha a helyi viszonyok megengedik, az oldatot drainage útján közvetlenül a 1> fal fölött levő tartályból vagy a G árokból valamely mélyebben fekvő gyűjtő- vagy kezelő tartályba vezethetjük. Ha szükséges, az oldatot ép oly gyorsan távolíthatjuk el. a mily gyorsan a 1) fal mellett levő tartályba szivárog, vagy pedig benne összegyiijthetjük és a fémmel érintkezésben hagyjuk, mielőtt eltávolítanók. Továbbá elmaradhatna a 1) fal és az E kút is és az oldatot a G árokban foghatnék föl, melyből szivattyúkkal, alagcsövezéssel vagy más úton eltávolíthatjuk. Természetes, hogy a I) falat árok és E kút nélkül is használhatjuk. ha másféle lefolyásról gondoskodunk. Ha az arauyoldatot megkaptuk, belőle az aranyat valamely czélszerünek tartott módon kinyerjük. Legajánlatosabbnak látszik az elektrolytikus eljárás, a mennyiben a chloroldat az arany leválása mellett regenerálódik. Fölöslegesnek látszik e helyen az elektrolytikus leválásnak részleteibe bocsájtkozni. minthogy ezek minden szakértő előtt ismeretesek. Ha az arany leválasztást chemiai úton akarjuk végezni, úgy a szakértő előtt ez is teljesen ismert dolog. A regenerált chloroldatot ismét az aranytartalmú talajba vezethetjük be. Ha arany helyett vagy mellett valamely hasonló fémet, mint ezüst vagy platina, akarunk kinyerni, akkor a szakértő az előző leírásból tisztában lesz azzal, hogyan kell
