7222. lajstromszámú szabadalom • Újítások arany és hasonló fémek bányászásában

3 — annyiszor, a meddig még kihozatali kaltunk. A jelen találmány értelmében kiaknázandó fekhely általánosságban szilárd kőzetben való lerakódás lehet. pl. valamely volt folyónak ágyában s a legczélszeriibb eljárás, mely ezen találmánynak egy részét képezi, abban áll. hogy keresztben a völgy vagy mélyedés fölött egy. vagy bizonyos távolságban egymástól több falat húzunk, melyek az alapkőzettől vagy sziklától fölfelé vagy lefelé egészen a folii létig vagy ettől fölfelé vagy lefelé bizonyos kivánt magasságig terjed és hogy egymástól bizonyos távolságban aknákat vagy kutakat építünk ezen falak fölött levő telekrészeken. Már megemlítettük, hogy ezen találmánynak lényeges része és különböző előnye, ha a reagenst nyomás alatt hajtjuk be a talajba. Előnyös továbbá a fémoldatot a talajból a kút talpa körül a talajban előidézett vákuum vagy csökkentett nyomás által lehúzni. A következőkben, hivatkozással a rajzra ezen találmány végrehajtásának néhány példáját bővebben irjuk le: A rajzon : az I. és II. ábra tervrajza és hosszmetszete egy régi folyómederben levő telepnek mesterséges tartályokat képező tálakkal és kutakkal vagy aknákkal, melyeknek talpai fölfogó tartályokat alkotnak. A III. ábra ugyanezt a telepet tünteti föl az I. ábra i i i vonala irányában metszve. A IV. ábra sematikus ábrázolása egy domblejtőn levő telepnek. Az V., VI. és VII. ábrák sematikus rajzai kútaknak vagy aknáknak szivattyúberendezéssel, mely használható a reagensnek a talajba való beszorítására vagy a fémoldat leszívására, vagy eltávolítására is, vagy végre mindkét ezélra is. A VIII. ábra sematikus rajza egy cső alsó végének a reagens bevezetésére vágtáz oldat leszívására és pedig metszetben és nagyobb méretben. Tegyük föl, hogy az akna vagy gödör aranytartalmú A homokból vagy kavicsból és fölötte fekvő A1

talajból áll. mely utóbbi kevés vagy semmi aranyat sem tartalmaz. Az egész egy régi folyómederben rakódott le, melynek B partjai vannak. Legyen a lerakódás ti méter mély és 60 méter széles. A C alapkőzet esése legyen 15 m. 1600 m-re. Ezen viszonyok egy a gyakorlatban előfordult esetből vannak véve. A rajz természetesen nem felel meg pontosan ezen méreteknek. A méretek és egyéb körülmények a gyakorlatban esetről-esetre változhatnak. Egymástól 800 m. vagy más távolságra az alapszikláig érő árkokat húzhatunk keresztben a völgyön át. Ezeket az árkokat betonnal töltjük ki, mely szilárd, át nem eresztő I> falakat képez és két szomszédos fal között körülbelül 800 in. lerakódás van. A parczellák szélessége természetesen a a völgy szélességével egyezik. Ezekbe a parczellákba közelítőleg 30 m.-nyi — vagy akár nagyobb akár kisebb — távolságban egymástól E kútakat fúrunk az alapszikláig, melyek alkalmas köpenyekkel, csövekkel, vagy mindkettővel lehetnek fölszerelve. Az 5. ábrában a kút 2 csővel van ellátva, mely szorosan a kút falához simul, úgyhogy a kút talpában vákuumot tarthatunk fönnt, ha a környező talaj nem bocsát át levegőt. A rajz értelmében a cső az alapszikláig nyúlik és alsó végén lyukakkal van ellátva. A 2 cső vasból van és kívülbelül czélszerűen ólommal vonjuk be, lehet azonban fából, ólomból vagy más anyagból is. mely elég szilárd s melyet a reagens meg nem támad. A 2 csövet közel fölső végéhez a megtámadás ellen védett 3 szivattyú az ólommal bélelt vagy megtámadás ellen védett 4 tartállyal köti össze, mely a meg nem támadható .5 csővezetékkel van fölszerelve. A 3 szivattyú a fémoldatot a kútból eltávolítja és a 4 tartályba szállítja, melyből 5 csövön át kiüríthető. A / tartály a reagens fölvételére is szolgálhatna és a 3 szivattyú azt. annak alsó részével alkalmas módon összekapcsolva, leszívhatná és a 2 csövön át. a fémtartalmú yl talajba nyomhatná, vagy pedig a re-