7222. lajstromszámú szabadalom • Újítások arany és hasonló fémek bányászásában

- 2 tinára. A platinát gyakran az arany kiséri és chlorral ezzel egyidejűleg kinyerhető. Ezen adatok csak a találmány föltüntetésére szolgálnak, mert más reagencziák is használhatók. Ha több anyagot használunk, akkor ezeket elegyítve vagy egymásután alkalmazhatjuk. Az egymásután való alkalmazásnak egy példája a chlorezüst képződése chlor bevezetése folytán, mire azután a ehlorezüstöt natrium-hyposulfit hozzáadása által vízben oldhatóvá tesszük. Nagyon czélszerű a reagencziát vizesoldat alakjában használni. Ezt az oldatot az aranyat, ezüstöt vagy platinát tartalmazó talajba ennek természetes fekhelyén bevezetjük és kellő időn keresztül vele érintkezésben hagyjuk, mialatt a talajon átszivárog vagy benne megáll. A fémeknek többé vagy kevésbbé konczentrált oldatát azután lehúzzuk. Általában véve az arany és hasonló fémek egyenetlenül vannak azon fekhelyeken eloszolva, melyeknek kiaknázása ezen találmánynak főképen tárgya. így pl. az arany legnagyobb részt vagy majdnem teljesen az ily fekhelyeknek mélyebben fekvő részében vagy az alapkőzet közelében fordul elő. Lehetséges a reagenst a fémhez a talajnak fölötte fekvő vagy közbeeső rétegein átjuttatni, melyek kevés vagy semmi fémet sem tartalmaznak. Azonban javításnak tekintendő, ha kútat. aknát, árkot vagy alagutat vezetünk a fémtartalmú rétegig vagy ennek közelébe s a reagenst ezen eszközök segítségével közvetlenül ehhez a réteghez juttatjuk. A gyakorlatban a kutakat vagy aknákat leggyakrabban a fémtartalmú réteg alapkőzetéig vagy alapjáig fog kelleni vezetnünk, úgy hogy talpa a fémtartalmú rétegben van. Néha kívánatos a fémnek kinyerése oly kőzetből vagy földből, mely annyira van víztől áthatva (úszik), hogy a reagens behatolása vagy hatása károsan befolyásoltatik. Ily esetekben előfordulhat, hogy a fölös víz elvezethető: ha azonban ez nem lehetséges vagy nem kívánatos, akkor megfelelő nagy fajsúllyal biró oldatot vezethetünk a víztartalmú rétegek alá ós ezzel a vizet kiszorítjuk, úgy hogy a reagens a fémhez juthat és erre hatást gyakorolhat. Az oldatnak megfelelő konczentraczióját — legalább egyes esetekben — kellő mennyiségű reagens alkalmazása által érhetjük el. ha ez azonban túlságosan drága vagy más okokból kívánatos nem volna, akkor a nagyobi) sűrűséget valamely más anyagnak hozzáadása által idézhetjük elő, mely czélra a közönséges só (chlornatrium) a legalkalmasabb. Már jelezve volt a reagens az aranyra vagy más fémekre a rétegen való átszivárgás vagy a benne való állás ideje alatt gyakorolhat . hatást. Az átszivárgás alkalmával képződött fémoldat összegyűjtésére kellő mélységben fölfogó tartályok vannak elrendezve, melyek hozzáférhetés végett kijáratokkal vagy nyílásokkal bírnak. Ezek a tartályok lehetnek egyszerűen azon kútak talpai, melyek a fémtartalmú rétegbe vannak sülyesztve, vagy nyilt, vagy födött árkok képezhetik azokat, vagy egészben vagy részben mesterséges vízszintes vagy függélyes falak által, vagy végül hasonló vagy más módon állíttatnak elő. Hogy a reagens a fémmel hosszabb ideig érintkezésben maradjon, a kiaknázandó rétegbe falakat építhetünk be, úgy hogy magukban, vagy a természetes kőzettel egyetemben a fémtartalmú talajt körülzáró kamrákat vagy tartályokat képeznek, melyekhez a hozzáférhetést a fémoldat eltávolítása végett aknák vagy más nyílások teszik lehetővé. Ezek a reagens bevezetésére is fölhasználhatók, melyet azonban beszivárgás által is vezethetünk be a tartályokba. Némely esetben ezen mesterséges tartályokat alkotó falak nélkülözhetők, a mennyiben a reagens a fémtartalmú talajba való bevezetés után a kiaknázandó réteg természetes határainak minősége folytán elég hosszú időn át megáll. Ebben az esetben, valamint mesterségesen alkotott tartályoknál is, egy és ugyanazon kút. akna. alagút vagy cső használható a fémet oldó reagens bevezetésére és a fémoldat eltávolítására. A reagens ismételten bevezethető ugyanabba a talajba s ebből a fémoldat eltávolítható, és pedig