7163. lajstromszámú szabadalom • Újítások önműködő áramelosztókkal ellátott elektromos vasútak vezetékrendszerében

- 4 —

lezve. hogy egy kocsi van az //ls kontaktsíndarabon s ennek megtel elő lég a nagy m kar az <f15 érintkezőn van. Ebben az esetben a V kocsi motorja az X fővezetékkel összeköttetésben áll a I) sark. a d kefe a nagy m kar, az air’ billentyű, melyen m elhelyezkedik a hozzátartozó ./■ir' sodrony, az ezen sodronnyal kapcsolt y1-' kontaktsíndarab és a V kocsi 2 hajócskája közvetítésével.

Az eképen árammal táplált- motor a kocsivezető tetszése szerint egyik vagy másik irányban foroghat és a következőkben föltételezzük. hogy a V kocsi az ő. ábrában látható nyíl irányában mozog.

Ezen mozgás következtében a 2 áramszállító bizonyos pillanatban úgynevezett ludat képez két szomszédos kontaktsíndarab között pl. ylb és //14 között (6. ábra). Ezen híd abban a pillanatban, melyben képződik, létesíti azt. hogy egy derivált áram küldetik az i/u kontaktdarabba és az .r14 huzalon axi billentyűn és n karon keresztül az L elektromágnesbe.

Ezen elágazási áram hatása folytán a q horgony kilép az F kerékből és egyidejűleg a p kar. azáltal, hogy a gátló 0 csigácskájára hat, ez utóbbinak t t1 szalagjait a j1 q1 kontaktdarabokkal összeköttetésbe hozza és egy másik a I) sark által bevezetett mellékáram az i1 tekercsen keresztül az A1 elektromágnesbe jnt.

Ezen áram hatása folytán a g’ horgony is kilép az F kerékből, a mint azt a 7. ábra mutatja; minthogy pedig azonfelül az i1 tekercs a kis J J' G elektromotorral össze van kötve, ennélfogva az utóbbi, ez által mozgásba hozatván, forgatja a C tengelyt és vele együtt minden rajta levő szerkezeteket. nevezetesen F kereket és ahárom m és n n1 kart.

A C tengely forgása folytán az rn és n 111 karok eltolódnak az a billentyűkön. A 8. ábrában ábrázolt pillanatban, a mikor az m kar egyidejűleg az a15 és a14 billentyűket födi, az X fővezeték árama bevezettetik úgy az yls mint az y1* kontakt darabba, és az n kar az a18 és a1* billentyűk között van. Ez a kar ennélfogva nem kap áramot

és az E elektromágnes elbocsájtja horgonyát, mely az F kerékre fekszik, készen arra. hogy a legközelebb jövő bevágásba belépjen.

A karok mozgása tovább folytatódik, míg a y horgony ismét belép az elasztikus kerékbe. Ebben a pillanatban (9. ábra) a <7 horgony p karja nem hat már az 0 csigácskájára az 1 gátlónak, mely utóbbi ellenrúgójának hatása folytán, arra törekszik, hogy ismét nyugalmi helyzetbe jusson, a melybe azonban teljesen nem juthat, mert 0' csigácskája (9. ábra) a <j horgony p< karjába ütközik.

Ebben a pillanatban a j’ és q' darabok között is megszakad az összeköttetés és az E elektromágnes elereszti y horgonyát, mely o' csigácskára nyomást gyakorolván, az I gátlót könnyen elfordítja és ezen <> csigácska alá búvik. Az így szabaddá vált g' horgony szintén beleesik az elasztikus kerék egy rovátkájába. Látható, hogy még az sem járna semmiféle hátránynyal, hogy ha a /’ és q között az érintkezés időnként helyre állna és az áram újra bejutna az /•” elektromágnesbe és a kis .7 •/' G motorba, mert az elasztikusai! montírozott F kerék a g horgony által szilárdan megtartatik.

Az F kerék tehát, úgy mint a vázlatos

5. ábrában, megtartatik helyzetében, csak azzal a különbséggel, hogy egy köriilforgásnak egy részét megtette és hogy az m és n n' karok az a14 és illetve ní?> és r/ir’ billentyűkkel szemben helyezkedtek el.

Ezen körülmények között az X fővezeték árama keresztül megy az yXi sínkontakt darabon és ez által lehetővé teszi, hogy a kocsi tovább előre haladjon, míg nem az yii és yis kontaktrészek között a hid képződik. a mely esetben az előbbiekben leírt tünemények ugyanazon sorrendben ismétlődnek. míg nem az y13 kontaktdarab működésbe lé]) s így tart mindaddig, míg csak a kocsi meg nem áll, miáltal egyidejűleg az elosztó mozgása is megszűnik.

Ez a mozgás, a mint látható a kocsi mozgásától függ, daczára annak, hogy csak szakadozottan megy végbe, míg a kocsinak mozgása megszakítás nélkül, többé vagy kevésbbé gyors.