7082. lajstromszámú szabadalom • Új czefréző- és főző eljárás
- 4 — csövek egy összefüggő esőcsatornává kötnek össze. E bordás csövek belül csavaralakú bordákkal vannak ellátva (12. ábra). Tetszésszerinti szerkezetű légfúvó segélyével a hideg levegőt a ■> csövön keresztül a bordás csőcsatornába nyomjuk és azt a csavarszerű belső bordákkal megakadályozzuk. úgy hogy a levegő a belső falakkal szorosan érintkezik és egyenletesen fölhevíttetik. Az ekként mintegy 125°-ra fölhevített levegő a 10 csövön át a 11 T darabba megy (13. ábra), mely 12 manométerrel és 13 hőmérővel van ellátva. A 11 darab fönn 14 csappal van ellátva oly czélból. hogy a forró levegő nem használat esetében fölfelé a 15 serpenyőpáracsőbe eltávolodhassak. A 11 T darabhoz oldalt egy 16 kettős csodarab csatlakozik, melyből a csapokkal elzárható 17 vezetékek vezetnek a czefre- és a sörfűszer-serpenyőbe. Mint a 11. ábra mutatja, a 17 cső a páraüstön megy keresztül és egy alul zárt. számos finom nyílással ellátott IS csőben végződik. Ez utóbbi helyett több ily csövet elágazva vagy csigakígyócsövet is alkalmazhatunk: ily módon tehát a forró, sterilizált levegőt finom szétosztásban fúvatjuk be a czefrébe (illetve ! sörfűszerbe). A hőmérsékletnek állandóan tartása czéljából a !> hideglégvezeték a 19 cső és a 20 csap segélyével még a 1<> forrólégvezeték- ' kel közvetlenül összeköthető; a 12 manométeren látható légnyomást a 14 csap megeresztése által szabályozhatjuk. Még ha glutindús árpát használunk is. a szellőztetés a gluiint tökéletesen ártalmatlanná teszi, minthogy az részben kénvszeríftetik a coagulatióra, de részben a peptonizálólag ható szellőztetés egy nemcsak hogy nem káros, de inkább a sörre nézve rendkívül becses módosítássá változtatja át. mi által a sörnek nemcsak tápértéke, hanem egyéb tulajdonságai is jelentékenyen javulnak. Az ezen eljárás útján előállított sörnek a glutin által való zavarossá tétele teljesen ki van zárva. Tudvalevőleg a sör fekvése alkalmával igen lassan válnak ki ismét fehérnyeanyagok egészen kicsiny hálókban. minek következtében a sörnek hoszszabb ideig kell feküdnie, hogy tisztává legyen. Ezen fehérnyeanyagok a sörnek tudvalevőleg a jellemző, kellemetlen fiatal ízt kölcsönzik: a találmánybeli eljárás szerint ily zavarosság be nem következhetik. minthogy ily fehérnyeanyagok többé nincsenek jelen. Az új módszer szerint főzött sörök báróin heti fekvés után jobbak, tisztábbak és öregebb ízűek voltak, mint a többi ugyanazon sörfőzdében, ugyanazon malátából főzött s már két hónap óta fekvő sörök. Derííőforgácesal, szűrőanyaggal stb. való kezelés ez okból egészen elmarad, továbbá az ezen módszer szerint dolgozó sörfőzdének legföllebb félakkora pinczehelyiségekre van csak szüksége. A fehérnyeanyagok peptonná való átváltoztatásának nagy viscositás (teljesízűség) a következménye. a mit eddig csak nagyon erősen szárított maláta használatával érhettünk el, míg ellenben a szellőztető eljárás mellett egészen világos. 56—H2° C.-nál szárított maláta sokkal nagyobb viscositás mutatkozik. mint a minő az eddig szokásos eljárásnál kedvező viszonyok között elérhető volt. Szabadalmi igénypontok. 1. Czefréző- és főzőeljárás, jellemezve az által, hogy a tetszésszerinti beezefréző hőmérsékletnél előállított czefrét a tisztulásnak és a malátadara leülepedésének átengedjük, a diastasdús. tiszta malátakivonatot a malátadara-rétegtől elválasztjuk, a törkölyczefrét egyedül magában, lassan 75° C.-ra hevítjük és aztán főzzük és egyidejűleg ebbe mintegy 125° C. meleg levegőt fúvatunk be a peptonizálás és ezzel a fehérnyeanyagok egy részének föloldása czéljából, mely után a sűrű czefrét a diastasdús folyadékkal még egyszer beczefrézziik. ez által a még benne lévő összes keményítőt czukrosítjuk. mire az egész czefrét megfőzzük, és végül ismert módon egyszerre vagy több részben megtisztítjuk és komlóval ellátjuk. 2. A malátakivonatnak a lerakodott malátadara-rétegtől a beczefrézés után el-