7052. lajstromszámú szabadalom • A gőznek gőzmótorokban való új használati módja
ger belsejében összegyűlt sűrítő vizet eltávolítsa. A feszülési löket végén a hengerben levő gőz a dugattyú visszafelé mozgásakor megsűríttetik és ezen sűrítési löket végén akkora tért foglal el. hogy nyomása e pillanatban a munkáló gőz nyomását túl nem haladja. A feszülési löket kezdetekor ezen sűrített gőzhöz oly mennyiségű friss gőzt keverünk, mely a megelőző feszülési löket alkalmával megsürített gőzmennyiségnek megfelel, miközben a sűrített vizet a szivattyú eltávolítja. Hogy a hengerben maradt gőz a sűrítés alatt, tú! ne hevíttessék. a hengervégeken egy megfelelő nagyságú víztartály van elhelyezve. A sűrítés és a feszülés tehát megfelelően nagy vízmennyiség jelenlétében megy végbe, mely a hengerbeli hőfogyasztás szabályozójának szerepét játsza. A gőznek új gépeimben való alkalmazási módja elméletileg röviden a következőképpen fejezhető ki : A hengerben egy adott gőztérfogat van bezárva, a gőz a hengerben egy löket alatt expandál, éí a legközelebbi löket alatt komprimálva lesz. miközben az eredeti térfogatára és eredeti feszültségére lesz visszavezetve, és így a feszültség]' időszak alatt elméletileg tekintve ismét azon erőt szolgáltatja, mely a légsűrítésnél fölhasználtatott. E gőztérfogathoz az egyszerű működésű gépeknél mindegyik játék alkalmával a kettős működésű gépeknél pedig mindegyik löket alkalmával bizonyos térfogatuyi friss gőzt adunk, mely a feszűltségi időszak végén megsűrítve van; az ezen sűrítésből származó víz a kazánba lesz visszaszorítva. A hengerben bezárt gőztérfogatnak csupán csak az a czélja. hogy lehetővé tegye azon gőzmennyiség megsűrítését. mely a hengerbe beeresztetik. mely alkalommal ezen gőz rejtett vagy elgőzítési melege és a lehűtésnek megfelelő hó szabaddá lesz. A jelen alkalmazási mód fázisai tehát a következők: Egy adott súlymennyiségű víz a kazánban elpároltatik, a gőz egy hengerben ex pandái, melyben bizonyos mennyiségű gőz van és melyben a gőznek összes rejtett vagy elgőzítési melege és a hőmérsékletnek megfelelő szabad meleg egy része erőinüvi munkává lesz átváltoztatva. A sűrített víz visszatér a kazánba, a hol ezen hőmennyiségek ismét visszavezettetnek hozzája. Minthogy a kazánba visszatérő víznek ugyanolyan a liőmérséke, mint a henger odahagyásakor, azért a cziklus be lesz fejezve, a nélkül, hogy melegnek veszendőbe kellene mennie, az elméleti haszonhatás e szerint 100%. Azon empirikus szabályok kipuhatolása. melyek a légsűrítőterek térfogata, a legnagyobb töltések és- a víztartályokban levő szabad vízfelületek, valamint a szivattyú által kiszívandó vízmennyiségek közötti viszony megállapítására szolgálnak, természetesen a gyakorlat föladata. A gőz új alkalmazási módjának ezen inkább elméleti magyarázata után egy gyakorlati kiviteli példát kívánunk leírni. Az 1. ábra az új motor hengerét mutatja sematikus módon, az egyszerű működésűnek van véve. A dugattyú a lökettel bír és iökete végét b távolságban éri el a hengerfödéltől. Ekként C tér származik, melyet- a föltaláló légsűrítőtérnek nevez. A légsűrítőtér alsó részében p víztartály van elrendezve, melyből a P szivattyú vizet szí ki és a kazánba szorítja. v a vezérmú, mely akként lesz működtetve, hogy legkésőbb akkor záródik el, ha a dugattyú bizonyos maximális eltolást nyert. A gép megindításának és megállításának megkönnyítése végett a C légsűrítőtől1 csővel és csapok segélyével, melyek a rajzban föltüntetve nincsenek, össze van kötve a gőzvezetékkel és a külső légkörrel. A megindításkor gőzt eresztünk a hengerbe. miközben a vezérmű elkerülésével a kazánnal való közvetlen összeköttetést megnyitjuk és a falakon megsűrűsödött víz összegyűl a p tartályban. Ha a henger megfelelően fölhevűlt, a dugattyút a hátsó holt ponthoz vezetjük és gőzt eresztünk be közvetlenül a C sűrítőtérbe- A dugattyú mozgásba jön. mihelyt a nyomás elegendő arra, hogy a gép mozgatható
