7051. lajstromszámú szabadalom • Olajmótor

tisztító és lu'itö közeg, mely tiszta levegő, nem hír egyéb rendeltetéssel, mint hogy éppen az égési tért kitisztítsa és lnitse, és csak ¡ízért vezettetik ezen térbe, hogy erőteljes robbanási hatást fejthessünk ki. A gépet tápláló levegőnek ezen két, egymástól független működéssel bíró részre való fölosztása által a szerkezetet lényegesen egyszerűsítjük. a mennyiben az összes légmeny - nyíséget egyetlenegy dugattyúnak működése szállítja, mely olajgőznek, mint munkaanyagnak kíséretében egyszersmind levegőt húz be az égési térbe és légáramot küld a gőzösítő kamrába, valamint levegőt húz be az égési térbe ennek kitisztítása és hűtése ezéljából és az említett légmenynyiséget a gyűjtő kamrába szorítja, ilyképpen elég bőséges légkészletet szolgáltatván. A víznek, mint hűtő közegnek mellőzése által tetemesen emelkedik a gépnek hatásfoka, mert a hengert övező vízköpeny olyannyira lehűti azt, hogy ezáltal a gépnek hatásfoka csökkentetik.

A hengert kívülről előnyösen egy sor sugárirányú a1 bordával látjuk el (5. ábra), hogy annak köpenyföliiletét gyarapítsuk és hogy ezáltal annak hősugárzását is megkönnyítsük oly őzéiből, hogy a henger a lehető legalacsonyabb hőmérséklettel bírjon.

Az la, 2a, 3a. 4a, 5a. 6.. 7. és 8. ábrákban a jelen találmánynak egy módosított kivitele van föltiintetve, mely új szelepszerkezetet foglal magában, mely a levegőnek az f légkamrába és a henger hátsó részébe való bevezetését szabályozza és az a1 lángkamrával bír. Ezen lángkamra a hengerrel közlekedik és a munkaanyagot a gőzösítő kamrából, a levegőt pedig a légkamrából nyeri, úgy hogy az égés folyamata a helyett, hogy a hengerben történnék, ezen lángkamrában megy végbe.

Ezen kivitelnél a <■ hajtó tengely két csöves részből áll. melyek a c* cl csapágyakban forgathatóan vannak ágyalva és a következőkben leírandó c2 tengelyrészeket fogják körül, melyekre a c5 <■" lendítő kerekek vannak erősítve.

A hosszúkás alakú a1 lángkamrának egyik vége a hengernek mellső végével

közlekedik. Ezen kamrának hossza jóval nagyobb annak keresztmetszeti átmérőjénél, úgy hogy midőn az említett kamrának fölső (a hengertől legtávolabb lévő) részébe a munkaanyagnak egy adagát bevezetjük, ennek belseje bizonyos légtömeget tartalmazhat, mely az említett munkaanyagmennyiség és a henger között mintegy légpárnát képez, a nélkül, hogy az a robbanást megelőzőleg a munkaanyaggal keveredhetnék. mivel a légkamrának keresztmetszete oly csekély, hogy ez a levegőnek és a munkaanyagnak a lángkamrában való elegyedését meggátolja, Az említett légtömeg csak a robbanás után elegyedik a hengerben lévő égési termékekkel, csökkentvén ezeknek hőmérsékét és aránylag hidegen tartván a hengert, a mi igen fontos eredményt képez. A lángkamra, melynek térfogata előnyösen egyenlő a hengerével, csöves alakkal bír és tömött elrendezés kedvéért csigamenetesen van az c gőzösítő kamra körül hajtva. Ezen elrendezés azonban nem lényeges, mivel a lángkamrát bármily más alkalmas módon is el lehet rendezni.

Ezen szerkezetnél a légkamra a levegőt a később leírandó m szelep által szabályozott fl vezetéken át a hengernek hátsó végéből nyeri és azt az f3 vezetéken át árasztja ki.

Az f3 légvezeték és az e gőzösítő kamra az p köpenynek egy nyílásán át közlekedik a lángkamrának külső végével, mely köpeny az e1 és /'4 csőtoldatokat és az ezeket elzáró f- e- szelepeket tartalmazza. Ez utóbbiak, valamint a /<2 kifúvó szelep is. hasonlóan működnek, mind a föntebb leírt előbbeni kiviteli szerkezetnek megfelelő szelepei; az el f- szelepek a gőzösítő kamrából a működő közeget és az /' kamrából a sűrített levegőt vezetik az u,L lángkamrába, a helyett, hogy ezeket. — mint az előbbeni szerkezetnél, — közvetlenül a hengerbe adagolnék.

Az m szelep, mely a légbeömlésf az f légkamrába szabályozza, egyszersmind a henger hátsó végének a küllevegővel való közlekedését is létesíti és a dugattyúnak mindenkori visszajárása alkalmával meg