7051. lajstromszámú szabadalom • Olajmótor
- 3 — nyílik, miáltal a henger mellső végében lévő gáznemű égési termékek nyomása csökken, mely termékek így még'a dugattyú visszajárásának megkezdése előtt áramolhatnak a h kifúvó csatornán át a szabadba. Az f’ szelep nyomban a kifúvási szelepnek kinyitása után és éppen a dugattyú visszajárása előtt nyílik ki és az /'4 nyíláson át az /' kamrából sűrített levegőt bocsát a hengernek mellső végébe. Az említett két nyílás a hengernek csaknem szembenfek vő két oldalán van elrendezve, úgy hogy a sűrített levegő befelé a hengernek egyik oldala mentén és kifelé az ellentétes oldal hosszában haladva, behatol a gáznemű égési termékeket tartalmazó összes részekbe és azokat a kifúvó nyíláson át kiszorítja, miáltal a hengert hűti és kitisztítja, úgy hogy ez utóbbiban nem marad egyéb, tiszta levegőnél. A levegőnek a hengerben eszközölt ezen hűtő és tisztító mozgása a dugattyúnak visszajárása alatt folytonosan tart. Ezen visszajárás közben a g csatornán és a g1 nyíláson át levegő szívatik a hengernek hátsó végébe, melyet a befelé nyíló g- szelep bocsát be. úgy hogy a visszajárásnak befejezésekor a hengernek hátsó vége bizonyos légmennyiséget tartalmaz, mely utóbbi a dugattyúnak legközelebbi előre lölcete alkalmával hirtelen összeszoríttatik Mihelyt a dugattyú a hengernek mellső végét elérte, az p és li'1 szelepek záródnak és az e2 szelep, mely a hengernek mellső végét és a gőzösítő kamrát összeköti, kinyílik. A dugattyú ezután a következő előre irányuló löketel végzi (a mely ner munkalöket. hanem a gép forgó tömegeiben fölhalmozott eleven erőnek a következménye és a henger hátsó végében lévő légmennyiséget az / kamrába szorítja; ezzel egyidejűleg a munkaanyagnak bizonyos mennyisége is hatol a hengernek mellső végébe és légköri nyomás alatt állván, megszakítás nélkül folyik he az előrelöketnek befejeztéig. Ekkor az «2 szelep záródik és a dugattyú a következő visszajárását végzi, mely alatt az e- )■< és szelepek zárva maradnak, úgy hogy a munkaanyag a hengernek mellső végében összeszoríttatik és a dugattyú a g csatornán és a gl nyíláson át úgy. mint előbb ismét levegőt szív a hengernek hátsó végébe. Ezen visszajárás végén a sűrített i munkaanyagot a villamos szikra meggyújtja, miáltal a dugattyú újabb munkalöketet végez. Az alábbiakból kitűnik, hogy munkalöket a a tengelynek minden második fordulata alkalmával történik és hogy a tiszta levegő minden egyes előre tartó löket alatt a hengernek azon részében sűríttetik és halmoztatik föl. melyben az égés minden munkalöket után végbemegy és hogy minden visszajárás újabb meg újabb levegőmennyiséget készít elő a legközelebbi előrelöket alkalmával eszközlendő sűrítésre. A sűrített levegőnek ezen a dugattyú kétszeri előrelöketéig tartó fölhalmozásánál minden a gép eleven ereje által okozott előrelöket alkalmával a levegő a gyűjtőkamrába, minden egyes munkalöket után pedig az égési térbe szoríttatik. miáltal ennek teljes kitisztítását vagyis az összes égési termékeknek kitakarítását érjük el. úgy hogy a munkaanyag legközelebbi beadagolása alkalmával az égési térben nincsen egyéb tiszta levegőnél. Az égési térnek ezen kitakarítása, valamint annak a munkaanyag beadagolása előtti levegővel való megtöltése által elkerüljük az izzó szénrészecskéknek az égési térben való bemnaradását és a munkaanyagnak adagoltatása közben való. időelőtti robbanásának lehetőségét is. Az égési térnek vízzel való hűtése tehát nem válik szükségessé és a munkalöketek is sokkal gyorsabban következhetnek egymás után. mint eddig; az égési tér ezen kitisztítása által magasabb hőmérséklet alkalmazásánál is sértetlenebb marad, mintha azt nem tisztítanék ki. A kitisztítás következtében tehát a robbanás igen hatályos és a robbantó gázhullám nagy hevességei hatol végig az égési téren. A jelen találmánynak legfőbb jellemzője két független légbeeresztésnek elrendezésében áll. melyek közül az egyik a munkaanyagot bocsátja be a folyton nyitott e"° légnyíláson és a gőzösítő kamrán át. míg a másik az említett tisztító és hűtő közeget ereszti be a léggyűjtő kamrán át; ezen
