7029. lajstromszámú szabadalom • Aljzat vasúti járművek számára

— 10 -lenczébe a tengely vezetéknek bizonyos ré­szei nyúlnak bele. úgy hogy a csapágy megfelelő helyzetben biztósíttatik. Elül a csapágy egy levehető födővei el van zárva: ezen födő levétele után a kenőanyag a csapágyba kényelmesen betehető. A csap­ágyban. még pedig annak . fölső részében fekszik a 137 csapágycsésze rézöntvényből va.gv más alkalmas anyagból előállítva. A csapágy hátsó végében egy elegendő nagyságú horony van képezve, és pedig egy 138 tömítőgyűrű fölvétele czéljából. A tömítőgyűrű az említett horonyban rugal­massága által lesz rögzítve. A csapágy hátsó nyílása körül egy a csapággyal egy darabból készült telt gyűrű /->9 vonul körül. A 139 gyűrű, egyetemben a csapágy belsejében elő ugró 140 perem­mel egy nemezből vagy egyéb alkalmas anyagból készült 138 tömítőgyűrű fölvéte­lére szolgáló hornyot képez. Az alsó részbe, függőlegesen a csapágycsésze alatt a 138 gyűrűbe egy fából vagy más alkalmas anyagból készült, a 4-2. ábrában látható alakkal bíró 141 ék van behelyezve. Emez 141 ek mérete akként van választva, hogy egyszer beékelve, helyzetében a gyűrűben szilárdan ül. mindazonáltal azonban a gyű­rűből kényelmesen kivehető. Az ék oldal­­föliiletei divergálnak és a tömítőgyűrű vé­geinek ellencsapágy-tolíilefiil szolgálnak. A tömítőgyűrű végei az ék oldalföliileteinek megfelelően ferdén vannak levágva. Az ék téjfölülete homorúan van alkotva, még pe: dig úgy. hogy a 138 tömítőgyűrű belső ke­­líilete félé kissé szűkül. A// ily módon az ék és a tengelycsap kö­zött keletkező hézag a külső levegőnek a csa]iágvba való behatolását engedi meg. a mi az olajnak kiszivattyúzását a tengely­csapnak a csapágyban való forgásánál meg­akadályozza. és a forró levegőnek a csap­ágyból való eltávolodását teszi lehetővé. Az ék konkáv fölülete azonban egyidejűleg ferdén befelé is menedékes (lásd a 38. áb­rát), úgy hogy a csapágyból a fejfölíiletre jutó .olaj visszavezettetik az olajfartóba. A 13* tömítőgyűrű föladata abban áll. hogy a tengelycsapágy hátsó nyílását el­zárja és ezzel pornak vagy piszoknak a csapágyban való lerakodását megakadá­lyozza. A 141 ék helyett a csapágyban egy szilárd orr lehet alkalmazva, melyhez a tö­mi t é s^végéi támaszkodnak. Eddig az elektromosság által hajtott vas­árak kocsijain az elektromotor akként volt alkalmazva, hogy azt egyik végével forog­­hatóau a kocsitengelyek .egyikére erősítet­ték meg. a másik végét pedig egy az alja­­zatkereten rúgósan ágyait tartóval kötötték össze: vagy [pedig, ha az összekötő készü­lékek a motorral oldalt voltak kapcsolva, akkor eme készülékek az aljkeret által csak a motor előtt, nem pedig előtte és hátul lettek támogatva. Az ilyen alkalmazási mód mellett a motort a kellő helyzetben bizto­sítani s a kocsiszekrény és a kocsi tenge­lyeinek hátrányos rázkódtafásaitól megóvni nem lehet. A 30—32. ábrákban föltüntetett fölfiig­­gesztési mód következtében a tengely, me­lyen a motor forgohatólag van megerősítve, a motor súlyának legnagyobb része alól fölszabadíttatik és a tengely igénybevétele csökken. Az elektromotor 76‘-al van jelölve és egyik végével csapágyak segélyével ismert módon a tengelyen mozoghatóan megerő­sítve. míg a másik végével az aljazatkeret közepéig terjed. Oldalt a motoron 142 csa­pok vannak alkalmazva; e csapok 143 ka­rokba nyúlnak (31. ábra). A 143 karok belső végükkel a 144 keresztfádhoz vannak meg­erősítve. A keresztrúdak mélyebben ^fek­szenek, mint a kocsiállvány tengelyei. A 144 rúdak középső része élére van állítva, míg a rúdak végei akként vannak fölfelé hajlítva és azután oly módon vannak for­dítva, hogy a kerekeken kívül, vízszintes irányban egészen a 145 kauesukpárna alá érnek és eme párnáknak vagy iitközőkuek lapos oldalukat nyújtják fölfekvő föliiletül. A szükséges rugalmasság az által s illető­leg ama berendezésekkel kölcsönöztetik a 143 karok belső végeinek, melyeknél fogva a 144 kereszttalpak az aljazatkerettel össze­kötve vaunak. E berendezések az éppen említett 145 kaucsuk-ütküzőkből. a 140 sa­

Next

/
Oldalképek
Tartalom