6818. lajstromszámú szabadalom • Fölhúzó automatikus ajtózárral és javított megfogó és fékkészülékkel
— 3 -és a szállítókas szabadan leereszthető. A kas leeresztése czéljából. tehát a szállítókast az 1. ábrán látható helyzetből némileg föl kell emelni, mindaddig, míg az a és b bütyök nem érintkezett. Ekkor a kast szabadon le lehet bocsájtani. Az egyes M1 , .l/2 emeleteken levő nyílások /, 2 stb. ajtók segélyével zárható el, melyek szárnyai a q1 , q2 sarkaik körül forgathatók: a kinyílás teljesen automatikusan történik. Az ajtószárnyak ugyanis csigák fölött vezetett drótkötelek segélyével az egyes ajtóknál alkalmazott dobokon a következő módon vannak fölfüggesztve. A 15 fogaskerék, valamint a két 14. 13 dob közös tengelyre van ékelve, a kötelek pedig olyan módon vannak a fentebb jelzett dobokra vagy korongokra tekerve, hogy az egyikről le, a másikra ellenben föl tekerődjéli a kötél. A 14 korong <> kötelét fix csigákon fölfelé vezetjük, hol két 4 és 5 ágra oszlik, melyek közül az egyik az 1, a másik a 2 ajtószárnyra van megerősítve. Hasonló módon megy egy ellenkező értelemben tekert, független 7 kötél a 13 korongtól az alsó ajtóhoz, hol a két ágra oszlott 8 és 9 kötél közül mindegyik más ajtószárnnyal áll kapcsolatban. A ábrán megrajzolt helyzetnél az M2 -nél levő / és 2 ajtók nyitva, az alsó .l/'-nél levő ajtók zárva vannak. A 4—9 kötélágakat megfelelően megfeszítve képzeljük, hogy ez lehetséges legyen, különböző feszítő készülékeket alkalmazhatunk. melyek a találmány tárgyát nem képezik. A K szállítókason egy l'J fogasrúd van olyan módon elhelyezve, hogy a fogasrúd míg az egyes 14. 18 stb. fogaskerék mellett elhalad és evvel érintkezésbe jut, a fogaskerekeket, tehát a 13, 14. illetve 15, 16 dobokat is forgassa. Eme dobok tekercselésének olyannak kell lenni, hogy ha a kas lefelé mozog, a fölső ajtóhoz tartozó kötél le-, az alsóhoz tartozó föltekerődzön. a föltekerődzés pedig előbb legyen befejezhető, mielőtt a kas az alsó ajtóhoz eljutott volna. Világos, hogy a 13, 14. 15, illetve 16, 17, 1k stb. tagok forgatása sok másféle módon is létesíthető, úgy, hogy pl. a dobok tengelyét egy megfelelő berendezés és megfelelő erőforrás segélyével forgásnak indítanék, úgy, mint ez a fölhúzó gépeknél mindenkor történni szokott. Eme berendezéseknek nagyobb értéket nem tulajdonítok és csak futólag említem azokat. A K szállítókas a tengelyében alkalmazott horogra van függesztve, mely horog fölül négyszög, alul kör keresztmetszetű és megfelelő 23, 24 bélésben van vezetve. A függesztő szögön a 25 csuklódarab van megerősítve, pl. két (a rajzlapon elhagyott) csavar segélyével. Ezek minden oldalán egy 26 és 27 csuklós kar vagy emelő van megerősítve. még pedig a 28 és 29 szögek segélyével ezek mindegyikének-külső végén hasonló módon elhelyezett 30 és 31 megfogó kar van alkalmazva. A 30 és 31 megfogó karok a fix 34 és 35 vezetékekben vannak vezetve, úgy, hogy a 29 függesztőszög emelésénél és sülyesztésénél a két megfogó kart egyidejűleg ki vagy befelé eltoljuk a nélkül, hogy ez alatt irányukat változtathatnák. A függesztőszög alsó végét a 36 tekercsrúgó húzza lefelé, ezt amúgy is ismertnek tételezzük föl és bővebben le sem írjuk. Az egész berendezés két V vas között van elhelyezve, melyek a szállítókast fölül az ismert módon kapcsolják össze és a kasnak lényeges, bár ismert szerkezeti részét képezik. Eme két F-tartó között van a két 30 és 31 megfogó kar elhelyezve, olyan módon, hogy csúcsuk és élük mindig a 37 és 38 vezetőgerenda felé forduljon (11. és 12 .ábra), hogy tehát, ha a 36 rúgó kötélvagy lánczszakadás stb. következtében tehermentesül, a 22 szög erélyesen lefelé mozog és a két 30, 31 megfogó kart mélyen a fába nyomja. Eme karok élei fölfelé irányúinak és minthogy a karok irányukat mindig megtartják, a fogókarok eleinte fékező hatást gyakorolnak és csak bizonyos rövid idő multán fogódzanak a vezető gerendákba. Ilyen módon a kötél szakadás esetén föllépő rázkódásoknak és lökéseknek elejét lehet venni, illetve azt minimálissá tenni. Fölhúzóknál a fék lényeges alkotó rés/.
