6521. lajstromszámú szabadalom • Üvegfúvógép
— 2 — míg a forma nyitott állapotban van és hűtés czéljából alámerül. A csatolt rajzokban az I. ábra a gép oldalnézetét. a 2. ábra annak eliilnézetét tünteti föl; a 3. ábrában ama sík alatti alkatrészek alaprajza látható, mely sík a 2. ábrában 3—3 vonal által van jelölve. A 4. ábra a 3. ábrának 4- / vonal szerinti, a gép alsó részén át vezetett középső függélyes metszete. Az 5. ábra a vezető- és szabályozó-készülék alaprajza, mely készülék eszközli a formák fölcsappantását és záruLását. A 6. ábra a gép fölső részének alulnézete. A 6« ábra az előbbi ábrának megfelelő, de a fúvócsövek forgatására szolgáló készülék más berendezését föltüntető pótrajz-A 7. ábrában a 6. ábra 7—7 szerinti metszete nagyobb mértékben szemlélhető. A 8-ábra a 7. ábrának 8 — 8 vonal szerinti függélyes metszete. A 9. ábrában a 7. ábrához hasonló metszet látható, mely egy utólag leírandó módosítványt tüntet föl. A 10. ábra magában foglalja a fonna és az ehhez tartozó tartószerkezet rajzait. A 11. ábra azon tartókeresztet tünteti íöl, melyre a fúvócsövek forgásuk akadályozása nélkül illeszkedhetnek. A gép alaplemezének széléről a szilárd állványt képező a. a. a tartók nyúlnak föl. melynek görbült fölső jármai a2 , «2 az a3 középső agyban egyesülnek, mely a gép közpén lévő függélyes B tengely fölső végének csapágyárképezi. E tengelyalsó csapágyát az alaplemez b agya képezi; ezen agy alatt és az üregbe lenyúló tengelyvégen van a c kúpos fogaskerék alkalmazva (4. ábra), mely a D fogaskerékkel lévén kapcsolva, a vízszintes E tengely által lesz forgatva (1. ábra), mely E tengely viszont a szilárd és laza I^F* korongot tartó F főtengellyel van kapcsolva. Egy többágú G agy, mely a 10. ábrában külön is látható, a b agy fölött szilárdan van a B tengelyre erősítve, minek folytán ezen b agy egyszersmind rögzítőkorong gyanánt szerepel a G agynak a tengelyt tartó alsó fölületére nézve. A G agy négy ága vagy nyújtványa d d a négy formatartó H villaalakú belső végeinek kapcsolására szolgál. Az ezen lengő tartókon alkalmazott J formák mindegyike (mely formák alakja a készítendő tárgyak szerint különféle lehet) két e e részből áll (3. és 10.), melyek e2 e2 csuklónyújtványain kapcsolás czéljából a II formatartó függélyes /'csapja van keresztül dugva. A formák tehát a csap körül való forgásuk folytán főicsappanthatók. Az önműködő fölcsappantásra és záródásra szolgáló el rudak az e c részek sugárirányban fekvő e8 nyújtványaihoz vannak erősítve. A két e* rúd vége, közbeeső i darabok segélyével, az L tolattyú h csapján egyesül, mely tolattyú minden egyes H formatartó villás végén alkalmazott belső y vezetékben csúszhat. Az L tolattyú 20 lyukába illesztett h csapszög a 23 támkarima alatt, illetőleg e karima és a 22 csapszög közt lazán fűtő j karikával, ellenben fölső végén irögzítő vagy feszítő csavaranyával van ellátva, melynek meghúzása folytán kifejtett nyomás szabályozza az ii karok kellő szögben való állását. Hogy az e4 rúdak az ee résznek forgásától függő feszülés mérve szerint bizonyos oldallengést végezhessenek, azok végei az ii darabokba kissé lazán vannak illesztve. Az L tolattyúnak sugárirányban való eltolása folytán a berendezés mellett, a forma fölcsappanhat és zárulhat. Minden egyes H lengőtartó alsó oldalán k görgőcsigák segélyével az alaplemez m vágánybordáján gördülhetnek. Miután ezen m vágányborda, mint az főleg a 3. és í. ábrából látható, az M hűtőmedenczét képező bemélyedéshez alkalmazkodik, és pedig akkép. hogy az alaplemez közepe fölé le- és befelé görbül, ennek következtében a hoinorodás helyén minden egyes H formatartó le- és befelé irányuló lejtőn mozog; ily módon minden egyes forma a körforgása közben időnkint az M hűtőmedenczélie merül, tovább mozgása alkalmával pedig abból kiemelkedik. Az L tolattyúkon levő j karikák (5. ábra) elmozdítására egyrészt a szilárdan álló b agy fölső végével egyesített félköralakú !>2 karima, mely </• hűtőmedenczével
