6521. lajstromszámú szabadalom • Üvegfúvógép

— 3 — szemközti oldalon van elhelyezve, másrészt pedig a bűtőmedeneze közelében alkalma­zott n forgatódarab szolgál. Ez utóbbi esz­közli a j karikával befelé való nyomása és az L tolattyú visszatolása által a formának fölcsappanását közvetlenül amaz időpont előtt, midőn a forma tartójának előrészével lemerűlés czéljából a hűtőmedenczébe le. bukik. Miután a forma a hűtőmedenczén keresztül ment és a túloldalon abból ismét fölbukkant, tehát, közvetlenül azon időpont után. midőn az üvegfúvó munkás egy ké­szentartott másik fúvócsövet illeszthet a gépbe, a j karika a félköralakú b- kari­mán kezd gördülni, minek következtében az L tolattyú ismét kifelé tolatik. a forma pedig mindkét részének összecsappanása mellett záródik. E mellett a tc rugóknak némileg feszülniök kell, mely rúgok a végre vannak alkalmazva, hogy a formákat mind addig nyitva tartsák, míg azok a meden­czében alá vannak merülve. A IJ tengelyen, csekély távolságban a lí formatartók G agya fölött, az N tartó­kereszt (II. ábra) van megerősítve, melj -nek sugáralakú küllőire a P fúvócsövek könnyen eltávolítható módon vannak ráhe­lyezve, a mennyiben utóbbiak golyóalakú 26 kidudorodásait beillesztés czéljából kimetszéssel ellátott 2 5 csészék fogad­ják be. A fúváshoz szükséges levegő vezetése czéljára a B tengely fölső végén (a fúvócsövek számának megfelelően) négy Q csőszárból álló kereszt van alkalmazva ; utóbbi a tengely üreges nyújtványa segé­lyével a t légvezetékkel áll kapcsolatban, mint ez a 7. ábrából látható. Minden egyes Q esőszár lefelé irányított Q2 üreges tok­ban végződik, e tok alatt annak tengelye irányában egy ,s- függőtartóhoz erősített csaptok van alkalmazva, mely a (>: 1 üreges szár befogadására szolgál, mely utóbbinak a levegő bebocsátására szolgáló fölső vége csap módjára illeszkedik a Q'1 tokba. A Q-üreges szár. melyen át a levegő a 27 szájnyíláshoz alkalmazandó P fúvócsőbe ömlik, ennélfogva saját tengelye körül fo­roghat. időnként való forgatására vagy a száron alkalmazott />' dörzskerék szolgál, a mennyiben utóbbi az a—a állványokhoz ^íi-nél rögzített félköralakú 8 dörzsko­szorúra illeszkedik (6. ábra) vagy pedig a hasonló elrendezéssel alkalmazott A'2 fogas­kerék (6/a ábra), mely utóbbinak forgását az S koszorúnak megfelelő fogazott körív eszközli. Az időnkinti, azaz a forma kinyi­tódása és hűtése alatt félbeszakadó forgás a csőszárnak czélszerűen ruggyantával ki­bélelt szájdarabja folytán a P fúvócsőre is kihat, úgy hogy maga az üvegdarab is, ki­fúvása közben, a csappanó forma belsejé­ben, a gyártmány tökéletességét előnyösen befolyásoló forgó mozgásban részesül. A nyomott levegőnek az egyes (J cső­szárakból a Q'2 tokokba, illetőleg a Q3 üre­ges szárakba való ömlését a v nyílásnál működő M2 szelep u orsója szabályozza. Utóbbi ugyanis, kisebb vagy nagyobb mér­tékben tömítve, sugárirányban eltolhatókig egy nyíláson át kifelé nyúlik, külső vége a szelep zárulását biztosító «s rúgóval van fölszerelve és a rúgónak támpontul szol­gáló fejjé alakítva (7. ábra), melynek ren­deltetése abban áll, hogy a félkör alakú T futókarimával, mely az 6 koszorúhoz ha­sonlóan ez utóbbi fölött, de annál kissé kijebb van elhelyezve, összeműködjék. Mi­dőn ugyanis az orsófej (6. ábra) időnként a 7 fütókarima 7'2 -vel jelölt végénél előb­bire fölfut, az említett szelep, a fúvócső és formatartó körkörös forgása közben lassan­kint és idejekorán kinyittatik és bizonyos ideig nyitva tartatik, úgy hogy ennek foly­tán a fúvócsőre alkalmazott és valamelyik zárt formában lévő olvasztott üvegcsomó fölfúvatik. Körülbelül ugyanazon időtájban, midőn a fúvócsövek, illetőleg az üreges szár forgó mozgása megszűnt, a levegő beöm­lése is megszűnik, illetőleg a szelep zárul. Különben az önműködve nyíló és záruló szelep berendezése nem képezi a gépnek okvetlenül szükséges kellékét. Mint a 7. ábrából látható, az ul szorítócsavar olykép rögzíthető az a szeleporsó ellen, hogy a rúgó a szelepet nem képes fészkére húzni. Ez által gondoskodva van arra az esetre nézve, ha a sűrített levegő túlerős nyomás

Next

/
Oldalképek
Tartalom