6266. lajstromszámú szabadalom • Javítások könnyű és nehéz elkülönítésére szolgáló gépeken
— 3 és magával ragadva a !> és c csövekbe hatol, melyekben az a keresztmetszetnek kicsiny volta folytán magasabb nyomást és fokozott sebességet vesz föl, és egyenletesen fölfelé nyomul. A csöveknek íölsö nyílásánál már most a légáram lefelé kanyarodik és mivel a d fölfogó tölcsérben szabadon kitágulhat és az exhaustor által útját fölfelé folytatni kényszeríttetik, a tovaragadott anyagoknak legnagyobb részét az f csatornákba hullatja, melyek lejtősségük illetve rázó mozgásuk folytán az elkülönített terméket a szitának hosszcsatornáiba ürítik. A levegőnek a csőnyíláson való kiömlése oly szerkezet által szabályozható, mely a légáramnak kanyarodásakor lehetővé teszi annak hosszabb vagy rövidebb úton való vezetését. Ezen szabályozás pl. fiz elállítható h tolattyú segédével történhetik (2. ábra). Az előzőkben leírt csövek, melyeken át a tisztítandó anyag könnyebb részeit beszívjuk. a gép állványán vagyis az ezzel mereven összekötött, szívó tér fenekén szilárdan megerősítetteknek vannak föltételezve. Lehet ezeket azonban a rázó szitával is összekötni vagy más szavakkal, a szivó térnek feneke, melyen át a csövek fölfelé nyúlnak, a gépállvány helyett a szitakeretre lehet erősítve, úgy hogy az a rajta keresztülhatoló szívócsövekkel együtt lenghet a rázószitával. Ily berendezéseket tüntetnek fel a 6.. 7. és 8. ábrák. Ezen elrendezésnél a szitakerettel összekötött i illetve i1 fenék a szita fölött van bizonyos távolságban elrendezve. Az A szitáló térnek a B szívótértől való tömítő elzárása czéljából az i fenéknek (6. és 8. ábra), ill. az i1 fenéknek (7. ábra) külső szélei az lx szövet által légmentesen vannak a B szívó tért oldalvást határoló u állványfalakkal összekötve. Az ezen fenéken átnyúló b1 szívócsövek a fölemelt részeket az i fenékre ürítik, melynek lejtős fölűletei középen a 6. ábrában rajzolt foganatosítási alak szerint a széles szívócsöveket ezen pontokon áttörő k gyűjtőcsatornává mélyednek. Néha kívánatos a szita egyes részei által különválasztott anyagot újból szétválasztani. vagy legalább is szétválasztva megvizsgálni. Ezen czélból. amint ez a ti. és 8. ábrákban pontozottan jelezve van. a középső k csatorna hosszának egyes pontjaiból oldalt a zárt m harántcsatoniák ágazhatnak el. melyek minden szitaszakasznak termékét egy vagy két. a szitával összekötött n hosszcsatornába vezetik. Míg ezen hosszcsatornák a 6. ábra szerint az alúl oldalt az /2 szöget által határolt A szitatérben vannak elrendezve, addig azok a 8. ábrában rajzolt módosított foganatosítási alaknál az itt is fenti módon, tömítetten elzárt szitáló téren kivül feküsznek. Ez utóbbi újításnak jelentékeny előnye abban áll, hogy az egyes szakaszoknak az m csöveken át az n hosszcsatornákba ömlő anyagát mindenkor ellenőrizhetjük és hogy egyáltalán minden perczben láthatjuk, hogy mikép működik a gép. Az eddigi elrendezésnél, a hosszcsatornákhoz jutandó, mindig egy ablakot kell fölnyitnunk, amikor azonban, ha ez üzemközben történik, a gépnek hatása meg van zavarva és a csatornából különben is csak a kinyitott ablak hosszának megfelelő részt láthatjuk, míg a jelen elrendezés szerint az mindig egész hosszában látható. A 7. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az itt t^el jelöli fenék, a helyett, hogy közepe felé lejtős lenne, tetőszerűen van alakítva és a le középcsatornát a két k1 oldalcsatorna helyettesíti, melyekbe az ix fenékre hulló beszívott anyag becsúszik. A 9. és 10. ábrák í1 csöveknek különböző torkolatait mutatják; ezen "ábrák bal felének csövei egyoldalú torkolattal bírnak míg a jobboldaliaknál a levegő két oldalt hatolhat ki. A légszívás alkalmas szerkezetek (ez esetben csaptatok) segélyével rendesen a gépnek fölső részében szabályoztatik. Semmi sem állja azonban útját annak, hogy az összes, eddig leírt berendezéseknél ezen szabályozást magukba a szívó csövekbe helyezzük át, a mennyiben azokat állítható csaptatókkal vagy to-
