6266. lajstromszámú szabadalom • Javítások könnyű és nehéz elkülönítésére szolgáló gépeken

_ 4 -lattyúkkal látjuk el. A 10. ábrában o-nál ilyen csaptatok vannak jelezve. A 11. ábrában oly szívócsövek vannak bemutatva, melyek egyrészt az 1. és 2-ábrákban és másrészt a 6 8. ábrákban föltüntetett elrendezések között úgyszólván a középhelyet foglalják el. A csöveknek fölső p része itt a rögzített d fölfogó tölcsérei függ össze, míg az alsó q rész a zárószitához van erősítve és ezzel együtt mozgattatik. Mindkét csőfelet köröskörül a légmentes szövetből (vászonból, gummiból stb.) előállítandó r tömlővel kötjük össze egymással. Ez utóbbit, hogy könnyen leoldhassuk, czélszerű az egyik csőfélen rácsatolt szíjjal, ruganyos gummiszalaggal. vagy effélével megerősíteni. A másik csővéggel való összeköttetés merev lehet. Ezen szerkezet azon előnyt nyújtja, hogy a szita aránylag könnyű lehet, a mi a gépnek nyugodt járására, nagyon fontos. Mivel továbbá az alsó csővégeket ezen elrendezésnél könnyen ki lehet, venni, a szitafölületet igen könnyen egészen szabaddá Jehet tenni, ha ez alapos tisztítás czéljából kívánatos volna. A 12. ábra oly elrendezést tüntet föl. melynél a <1 fölfogó tölcsérre a 2. ábrához hasonló módon megerősített c szívó cső, oldalfalán egy külön a szívó nyílással van ellátva, melynek nagyságát a t tolattyúval tetszésszerinti módon lehet beállítani. Ezáltal a szitáló téi- illető egész szakaszában fölfelé irányított gyönge léghuzamot létesíthetünk. melynek hatása alatt az anyagnak könnyebb részei annak lehetőleg fölszinén maradnak, míg azok a szitán folytatott útjukban a szívócsövek alá nem kerülnek, hogy azután ezekben fölemeltessenek. Természetes, hogy a leírt berendezések rendeltetési czéljukra alkalmaztatván, rendkívül kevés szelet igényelnek, egyrészt azért, mivel • egészen közel a szitáló föliiletre nyúlnak, másrészt pedig azért is, mivel a szívó hatás nem érvényesül a szitának egész terjedelmén, hanem annak csak egyes pontjain és mivel egyúttal a széles csövek keresztmetszete megszűkül, a mikor is a levegő fokozott sebességgel száll fölfelé és az ezáltal eredményezett intenzív légnyomás folytán ezen szívó hatás lényegesen előnyösebbé tétetik. A csöveket, a mint leírtuk, alul egyenesen vághatjuk le. mint pl. c1

a 9. ábrában, vagy ferdén is, a mint ezt a többi ábrák mutatják. A légbevezetésnek ez utóbbi módja, a mint már említettük, azon előnyt nyújtja, hogy az árúnak könnyű alkatrészei nem már csak azon pillanatban kapatnak föl, midőn a szitán folytatott útjukban az illető cső alá érkeztek, hanem inkább már ez előtt; de ekkor, valamint azután is az anyag oldalt szívatik be, a mint ezt a különböző nyilak jelölik. Mivel már most a gépnek exhaustora által szállított összes szívási levegő, miután a szitán keresztüláramlott és a tisztítandó anyagnak könnyebb alkatrészeit magába fogadta, kénytelen kizárólag a szekrényalakú csövekben fölfelé szállani, magától értetődik, hogy a szívó tértől légmentesen elzárt és közvetlenül a szita fölött fekvő térben porzás be nem állhat. Ennélfogva por az ablakokra sem rakódhatik le, úgy hogy azokon át az anyag útját mindig meg lehet figyelni. A leírt berendezésnél továbbá a szitafölületnek legnagyobb része szabadon fekszik, mivel a csövek nagyobb közökben vannak elrendezve, úgy hogy ezen irányban is történt javítás a jelen föltaláló előbbeni berendezéseivel szemben. melyeknél a szita fölött csatornarostély van alkalmazva. Az alsó csőnyílásoknak a gép beömlési nyílása fölé eszközölt irányítása által, továbbá még az osztályozandó anyagnak gyorsabb tovamozgatását és ennek folytán gyorsabb és erélyesebb tisztítását is eredményezzük, míg a gépen kívüli levezető csatornák által, magának a szitáló térnek fölnyitása nélkül van lehetővé téve a működésnek megfigyelése. SZABADALMI IGÉNYEK. I. Könnyű és nehéz anyagoknak elkülönítésére szolgáló gépeknél egy C exliaustornak, egy « í ázószitának, egy ettől légmentesen elzárt, a beszívott könnyebb anyagoknak befogadására szolgáló B térnek és a rázószita fölött fekvő A tért, az ettől légmentesen elzárt B térrel össze-