6255. lajstromszámú szabadalom • Újítások szeszégető czefréknek kezelési eljárásán
— 2 — ségű élesztő-czefrének alakjában és hogy a hűlés után az ekképen előkészített műélesztőt az anyaélesztőnek leszedése után. esetleg tiszta élesztő adagolásával valamennyi erjedési kádnak üzembe hozatalára, tehát valamennyi erjedésbe hozandó főczefre számára használjuk föl, míg új műélesztő készítésére csakis az ezen valamennyi főczefre számára fölhasznált élesztő-czefréről leszedett anyaélesztő alkalmaztatik. Az eljárás a következő módon foganatosítandó. Az ismert módon két rész malátából és egy rész tört rozsból álló, forró vízzel megkevert élesztőczefrét ép oly nagy mennyiségben állítjuk elő, mint a mily nagy az eddigi eljárás szerint az egyes elkészítendő főczefrékhez szükségelt, egymástól különböző élesztőezefrék mennyisége együttvéve volt. Az említett keveréket addig czefrézziik, míg forró víznek hozzákeverése által 68° C-nyi hőfok és 17 —18. sacch. °l0 -ny\ konczentrácziót el nem éri. ezután a forró vízhozzávezetésnek beszüntetése után a ezefrézést mindaddig folytatjuk, míg a hőfok 64° C-ra le nem szállott, a mi után a tömeget a zárva tartott edényben mintegy két órán át állni hagyjuk, a mikor is a czukorképződés végbemegy. A czukorrá való átalakulásnak befejezte után ezen friss élesztőczefréhez egy már korábban készített élesztőczefrének tejsavfermentumát adagoljuk. E czélból az utóbbinak megfelelő részét (néhány liter) magában az élesztőedényben közvetlenül tűz által állandó kavarás közben 75° C-ra hevítjük miáltal az esetleg jelenlévő, a tejsavképződésre káros savak (mint eczetsav) kiűzetnek. Ha a friss élesztőezefrék helyett régi, igen savanyú élesztőczefréket akarunk az erjedési kádak elkészítésére fölhasználni, úgy a káros savak kiűzésére szükségelt s az említett hőfokra való fölhevítés «közvetett» gőz által (pl. egy, az élesztóczefrébe helyezett gőzkígyó segélyével) eszközöltetik, ami után az élesztőczefre lehűttetik. Mindkét esetben a fölhevítés által csakis a folyamatra nézve káros savakat távolítjuk el, míg a képződött tejsav minőségét semmiképen sem befolyásoljuk hátrányosan, ellenkezőleg a rákövetkező tejsavképződéshez szükséges időt lényegesen megrövidítjük. Utóbbi azonban még az erjedési helyiség hőfokától és a czefrézendő anyag minőségétől is függ, mely két körülményt tehát számításba kell venni. Előnyös a tejsavképződést az élesztőczefrében körülbelül 24 órán keresztül foganatosítani. a mi után az egész tömeget 20° C-ra hútjük le. A később előadandó módon készített anyaélesztőnek hozzákeverése után az élesztőczefrét 15 órán keresztül erjedni hagyjuk, a mikor is az 26° C-ra hevül föl, míg a czukortartalom 17 sacch. %-ról 7°/0 -ra száll alá. Az ennyire elerjedt élesztőczefrének körülbelül tizenötöd részét anyaélesztőként új műélesztő előállítására leszedjük és pedig oly módon, hogy az élesztő takarórétegét föltörjük és az élesztőfolyadék híg részének megfelelő mennyiségét bádogedénybe visszük át, melyet vízbe állítunk és 15° C. hőfokon tartunk. Ha az anyaélesztő le van szedve, úgy a visszamaradó műélesztőt még körülbelül 1 órán át erjedni hagyjuk, a mi után azt hideg víz-, hó- vagy jégben 12° C-ra hűtjük le. Az élesztőt továbbá vízzel föleresztjük, miáltal azt a savaktól megszabadítjuk, egyidejűleg azonban a további erjedést is meggátoljuk. A hideg víz helyett előnyösen alkalmazható a közvetlenül az égető készülékből jövő, megfelelően hűtött moslék is, mely a főczefrék következő készítésénél az alkoholtermelést tetemesen javítja. Ha már most az erjedési kádak egyikét a leírt módon előállított műélesztővel el kell készíteni, úgy az utóbbit jól megkeverjük és annyi egyenlő részre osztjuk, mint a hány erjedési kád van (ezekben egjr enlő mennyiségeket föltételezve). A kádakat már tnost egymásután hozzuk működésbe ily műélesztő egy-egy részével, úgy hogy tehát valamennyi főczefre számára csak egyforma műélesztő jut alkal-
