6143. lajstromszámú szabadalom • Folytonos üzemű légnyomásos elevátor
— 2 A e és c, hengerekben az e e1 f f1 dugattyúk mozognak, melyek helyzetüknek megfelelően az egyik E vagy másik E1 kamarát kapcsolja az 1 szívó illetve I1 nyomócső vezetékkel. (5—8. ábra). Az e e1 f f1 dugattyúnak váltakozva történő föl és lefelé mozgását hidraulikus úton és komprimált levegő segélyével vagy egyszerűen komprimált levegő és az E L1 szekrényeket fölváltva megtöltő gabona súlyának fölhasználásával létesítjük. Az első esetben (5—8. ábra) az e e1 f /1 dugattyúk merev g g g rúdazat segélyével két ugyanazon a dugattyúrúdon alkalmazott h i dugattyúval van összekötve, melyek közül az egyik, a h hidraulikus dugattyú, a rendszert emeli, a másik, a levegő által működtetett i dugattyú pedig a rendszert lefelé mozgatja, — az utóbbi fölső fölületére folytonosan az P csőben lévő nyomás hat. A h i e e1 f /1 dugattyúk a j j1 k k1 tolattyúkkal vannak kapcsolva, melyek az E E1 kamarákat fölváltva hozzák az F szívó és a H nyomóvezetékkel kapcsolatba. Az 1 I1 légszívó és nyomócsövek két P és P1 légszívó és nyomószivattyúval állanak kapcsolatban (2. és 3. ábra), melyeket külön mótor hajt a szíjak, az o tengely, a p és p1 forgattyúk és a q g1 hajtórudak közvetítésével. A P szivattyú az elevátor E E1 kamaráiban fölváltva létesít vákuumot. Az x szekrény a port fogja föl. A P1 szivattyú kívülről levegőt szív be és nyomás alatt fölváltva az E illetve E1 kamarába hajtja. A szivattyúk elrendezése (2—4. ábra), azon eseti e vonatkozik, mikor a vezérművet hidraulikus úton működtetjük. Az o haj tó tengelyen r hajtókerék van, mely forgásánál az <S görbe horonnyal ellátott L korongot forgatja. Az utóbbiba egy M csiga fogódzik, mely a hasítékos N rúd segélyével a t1 vízszivattyú t dugattyúját indítja mozgásnak. A T cső, mely a t1 szivattyút a h dugattyú hengerével kapcsolja, állandóan vízzel van töltve, úgy hogy a t dugattyú minden lefelé mozgásánál a h dugattyú fölfelé mozog, tehát fölfelé mozognak az E El kamarán alkalmazott összes a levegő és gabona bevezetésére szolgáló vezérműrészek is. Ha a t dugattyú fölfelé megy, az i dugattyú fölső fölületére ható komprimált levegő a rendszert folytonosan lefelé nyomja. Hogy a T csőben föllépő vízveszteségeket kompenzálhassuk a q1 exczenter segélyével mozgatott kis szivattyú a T csőbe folytonosan vizet nyom be. A készülék működés-módja rendkívül egyszerű. Legyen a készülék az 1. ábrán föltüntetett helyzetben, a szivattyúk pedig működjenek még pedig oly módon, hogy a t dugattyú löketének fölső végpontjában legyen. (2. ábra). Ekkor az E E1 kamarák vezérműve a legmélyebb helyzetben van, mely az 5. és 7. ábrán van föltüntetve. Az E kamara az I1 nyomóvezetékkel közlekedik, még pedig az x csövön, az e hengeren és az m nyíláson át. Az E1 kamara az I vezetékkel az x1 csövön és a c1 hengeren át közlekedik, a j tollattyú nyílása pedig az E1 kamarát a gabonaszívó vezetékkel kapcsolja; míg a k tollattyú a jelzett kamara és a K gabonanyomócső között szünteti meg a kapcsolatot. A j1 tolóka az E kamara és a szívócső között szünteti meg a közlekedést, a k tollattyú ellenben az E kamara és az M szívóvezeték között létesíti azt A gabonát tehát a hajóból az E1 kamarába szívatjuk és az E kamarából a dokkba nyomatjuk. Ha az L korong tovább forog, a t dugattyú lefelé mozog és a h dugattyút és ezzel az egész vezérmű-mechanizmust fölfelé mozgatja, minek következtében az E kamara a gabonaszívó csővel jön kapcsolatba, az E1 kamara ellenben a nyomó légvezetékkel és a gabonanyomó csővel jön kapcsolatba. Az E kamara újból gabonával telik meg, az E1 kamarában levő gabonát pedig a raktárba szorítjuk. A t dugattyú fölfelé meneténél a h dugattyú alatt a nyomás megszűnik, úgy hogy az i dugattyúra ható komprimált levegő az egész vezérművet lefelé mozgatja, mikor a leirt munkafolyamat újból megkezdődik. A készülék tehát teljesen, folytonosan és auto; matikusan működik.
