6131. lajstromszámú szabadalom • Javítások papiros és más effélék enyvezésére szolgáló géprészeken
— 2 — Az I1 emeltyű w-nél forgatható s n1 csigája az exczenter vezetőhornyában mozog. A vízszintesen mozgó szánkó H czélja a rakosót azon állásból, hol az enyvet fölvette a papiroslap felé vinni. Mozgatását az J2 mögött levő H2 exczenter végzi, melynek vezetőhornya az első ábrában pontozva van berajzolva. A vezetőhorony H1 emeltyű végén elhelyezett csigát vezet, H1 emeltyű n csap körül elfordítható és n2 karral H szánkóhoz kapcsolódik. A rakosó függélyes mozgását a papiroslap fölött J függélyesen mozgatott szánkó végzi, mely H szánkó fölvételére vezetékkel bír. A J szánkót O mögött levő J2 exczenter mozgatja, melynek vezetőhornya az l-ső ábrában pontozva látszik. A horony o pont körül elfordítható és J1 kar csigáját vezeti, mely o1 kar által J szánkóval van összekötve. A megfelelő állásba beállított H1\ C2 , J2 és F2 exczentereket valamely alkalmas helyen elrendezett előtét tengely a nyilak irányában mozgatja. Ha az irizelésnél enyvet használunk, akkor czélszerű azt a papiroslapra pontok alakjában fölrakni. E czélból a találmánybeli rakosó szárnyai egymástól elválasztott i fogakkal bírnak (lásd a 6. és 9-ik ábrát). A szárnyak alakja az enyvezendő papiroslap fölületének alakjától függ. Ha a papiroslap csak egyik oldalát kell enyvezni, akkor a merítőlap csak az egyik szárnyat keni be enyvvel; e czélból a merítőlap azon részét, mely máskülömben a másik szárnnyal érintkeznék, levágjuk. Ezt mutatja a 10. ábra, hol a pontozott rész el van távolítva, miáltal a A1 szárnyra enyv nem jöhet. Ezen esetben a h1 szárny csupán a papiros lap szilárdan tartását végzi, míg a h szárny a papiros másik oldalát enyvezi. Némely esetben csak egy vékony enyvszalagot kell készíteni, ilyenkor a szárny » fogai helyett i1 keskeny bordát alkalmazunk, mint azt a 8-ik ábra mutatja, Ezen esetben a merítőlap is ennek megfelelő alakot nyer, úgy hogy az irizelést csak az i'2 rósz 10-ik ábra fogja végezni. A 12 15-ik ábrában rajzolt szerkezet különösen csirizzel való irizelésre szolgál. Ezen ábrákban a csiriztartó -43 -al, a merítőlap C3 -al, a rakosó D3 -al, a lehúzó _F3 -al van jelölve. A működést a 12-ik ábra mutatja. A mozgató excentereket és többi gépalkatrészeket az ábrákból kihagytuk. A Cs merítőlap épúgy mozog, mint előbb, merőleges mozgása azomban rövidebb. A 13-ik ábrában vastagon megrajzolt merítőlap csirizbe van merítve, a pontozva rajzolt pedig a csirizből ki van emelve. A merítőlap mindaddig marad kiemelve az A3 csiriztartóból, míg az F3 lehúzó föléje nem ért, s a felesleges csirizt róla le nem húzta. A lehúzó, F4 forgótengely sugárirányú karjához van erősítve, mozgása ugyanaz, mint az előbbeni szerkezetnél láttuk. Miután a lehúzó elmozdúlt az útból, C3 merítőlemez a 12-ik ábrában teljes vonallal ábrázolt helyzetbe emelkedik föl, hol addig marad, míg a D3 rakosó leereszkedik, s a csirizt föltiletéről leveszi. Innen a rakosó a 12-ik ábrában pontozva jelzett állásba J)1 emelkedik, s tovább a D5 helyet foglalja el, honnan D6 -ba ereszkedik le a K asztalon kifeszített B papírlapra, melyre a csirizt rányomja, Ezután ismét D6 és Z>4 helyzeteken át a merítőlapra tér vissza, mely ezalatt lemerült és friss csirizréteget hozott föl a csiriztartóból. A 16. és 17 ik ábrában vázolt szerkezetnél, mely különösen enyvvel való irizelésre alkalmas, a lehúzó készülék fölösleges lévén, elmarad, mivel meghatározott számú kisebb enyvfoltok vagy pontok átviteléről van szó. A rakosó d7 tengely körül forgó I)1 karokból áll. Az enyvet C7 merítőlap p peczekjei viszik át a rakosó D'1 karjaira, melyek a 17-ik ábrában rajzolt pontozott helyzetbe fordulnak át s az enyvet B papirosleniezre nyomják. A 18—22-ik ábrában ezen készülék teljesebben van ábrázolva, A 18-ik ábra a 16-ik ábrának megfelelő nézete. A 19-ik ábra a 17-ik ábrának megfelelő nézete, részben metszete. A 19a ábra a 19-ik ábrában eltakart exczenter. A 20 ik ábra a 19-ik ábrának 20—20
