6115. lajstromszámú szabadalom • Gőzszivattyú

— 2 — nyomása által határoztatik meg. szerkesztési czélokra ilyet nem veszünk igénybe. A szelepszekrények az 5. és 6. ábra szerint való elrendezése a most leírttól abban tér el, hogy a 11 szivó esőtoldat a 10 összekötő csőtoldatot keresztezi, a mikor is a kereszteződési helyen a 10 összekötő csőtoldat czéjszerűen megtartja egyenes irányát, mig a 11 szívó csőtoldatot mindkét oldalon körül vezetjük. Ezen elrendezésnek előnye a 3. és 4. ábrában föltüntetett elrendezéssel szemben a 10 összekötő csőtoldatnak illetőleg a szivattyúhengertől a szívószelephez, valamint a nyomószelephez vezető útnak megrövidítésében áll. A 7., 8. és 9. ábrák kettős gőzszivattyú számára szolgáló szelepszekrényt tüntetnek föl szorosan egymás mellett fekvő hengerekkel. Itt egy szekrény szolgál mindkét henger számára és a 11 szivó valamint a 12 nyomó tértől mindkét oldalfelé D illetőleg E csőtoldatok indulnak ki, melyek a szomszédos szelepszekrényeknek megfelelő esőtoldataival való összeköttetése által egy a szelepszekrényeken átmenő szivó, illetőleg nyomó főcsövet alkotnak. Ezen szelepszekrényt is lehet két részből álló formában önteni, melynek választó síkja a 9. ábrában a 7—7 vonallal van jelölve. A D és E csőtoldatoknak 4 karimáit ismeretes módon formáljuk. A 11 szívócsatornák ismét a 10 összekötő csőtoldatok köré van vezetve. A 11 szivó- és a 12 nyomócsatornák ezen elrendezésnél is ugyanazon, a hengertengelyéhez, valamint a D szivó főcsőhöz és az E nyomó főcsőhöz függélyes síkban feküsznek, csakhogy nincsenek karimák által az utóbbi csövekkel öntve, hanem ezeknek részdarabjaival közvetlenül összekötve. Az 1. és 2. ábrákban föltüntetett, a jelen találmány tárgyát képező szivattyúnak egy másik sajátsága abban a berendezésben áll, mely szerint a dugattyúlöket vége felé, a gőzdugattyú előtt, a gőznek a dugattyú mögött lévő térből való átömlesztése által egy gőzpárnát állítunk elő, oly czélból, hogy a C dugattyú segélyével a dugattyú előtt lévő gőznek a kifúvási nyílás elzárása által előidézett összenyomását igy szabályszerűen támogassuk; a hátsó gőz csak akkor ömlik át, ha a dugattyú által előidézett sűrítés nem elegendő, úgy hogy a dugattyú rendes végállásán túlmozog. A berendezés, melynek segélyével a gőz az egyik hengertérből a másikba ömlik, az 1. ábrán kívül még a 10. és 11. ábrákban is föl van tüntetve.. Az X kormánytolattyú és a € dugattyú az ^ beömlési és az y kiömlésícsatornák segélyévél a gőzt az ismert módon osztják el. A C dugattyú a 14 áttöréssel bír, mely úgy van alakítva, hogy a dugattyúnak mindkét homlokfalában lévő nyílások az i szelepfészkeket alkotják, melyek a k, l szelepeket fogadják magukba. Utóbbiak előnyösen üresen vannak alakítva és egymásba vannak vezetve, a mennyiben a gőz átömlése számára a 15 áttörésekkel bírnak; i fészkeikre azokat a 16 rúgók szorítják le. A k és l szelepeknek kifelé nyúló 22 rúdjai közvetlenül a henger homlokfalaival működnek össze. A rajzolt elrendezésnél azonban állítható ütközők vannak elrendezve, melyek egy-egy 23 peezekből állnak, mely a 25 anya által elzárt tömítő szelenczének 24 csapjába állíthatóan van becsavarolva. Ha a szelepkészülék minden löketnél működésbe jut, úgy a szelepek a gőzfogyasztást csökkentik, a mennyibeu a károstér a beömlő gőz feszültségével közel egyenlő feszültségű gőzzel megtelik. Ha azonban a 23 ütközők úgy vannak beállítva, hogy a k és l szelepek csak akkor nyílnak, ha a dugattyú az előidézett gözsűrítés nem eléggé nagy hatása folytán rendes végállásán túl fut, úgy a föltüntetett készülék biztosító készülék jellegével bír. k és l szelepeknek rendes állása a 10. ábrában van föltüntetve. A 16 rúgó oly feszültséggel bír, hogy a hengerbe ömlő és a C dugattyút jobbra toló gőz a k szelepet rúgóterhelése ellenében nyitja, úgy hogy a 14 nyíláson és a 15 hasítékon át gőz ömlik a szelepszekrénybe, míg az l szelep a 16 rúgó és a beömlő gőznek nyomása által zárva tartatik. Mihelyt a gőznyomás a k és l szelepek által képezett kamrában azonos lett a dugattyú mögött lévő gőznyomással, a 16 rúgó a le szelepet ismét zárhatja.