6115. lajstromszámú szabadalom • Gőzszivattyú

— 8 — Ha a G dugattyú löketének' végéhez közeledik úgy az az ;// kifúvási'csatornát elzárja és az l szelepnek 22 rúdja a 23 ütközőbe ütközik úgy hogy ezen szelep a rúgófeszültség és gőznyomással szemben, mely azt a dugattyú belsejéből megterheli, kinyilik. Ezáltal a szelepkamrában nyomáscsökkenés áll elő, a dugattyú mögött lévő gőznek nyomása a k szelepet nyitja és a két nyitott szelepen már most a gőz a dugattyú mögötti térből a hengernek kifúvási végéhez ömlik. A részeknek ezen állása a 11. ábrában van föltüntetve. Ha most a dugattyú még tovább halad előre, úgy a kifúvandó gőzhöz átömlött gőz sűríttetik és mihelyt nyomása ugyanaz, mint a dugattyú mögött lévő gőzé, a k szelep a 16 rúgó által újból záratik. Ha a dugattyú útjában aztán megfordul, úgy a szelepeknek most leírt működése ellenkező irányban ismétlődik. A leírt és ábrázolt berendezésnél csak egy szelepkamra is elegendő, hogy mindegyik hengervégen a kérdéses gőzátömlést eszközöljük. A gőzmegtakarítási a, mely a gőznek átömlésével egybe van kötve, már utaltunk; ezenkívül azonban fontos, hogy a káros térnek falazatait az átömlő gőz által közel azon hőmérsékletre melegítsük, melylyel a friss gőz ömlik be a dugattyú visszatérésénél. A találmány különben nem szorítkozik a dugattyúnak csak az átömlési csatorna számára szolgáló, kifejtett fölhasználására és a szelepeknek külön elrendezésére, mely a rajzokban föl van tüntetve, hanem oly készülékre is, melyek által a hengernek beltereit a dugattyú előtt és mögött azonos módon hozhatjuk összeköttetésbe. Az új szivattyúnak harmadik sajátossága a gőzdugattyú és a szivattyú-dugattyúrúdjának különleges összeköttetésében áll, a mint az az 1. ábrában összerendezésében van megrajzolva és a 12. és 13. ábrákban részleteiben föltüntetve. Míg közönségesen mindkét rudat egy darabban szokás előállítani, addig bizonyos körülmények között a szivattyú számára bronzból készült rudat kell használni; a gőzhenger számára, mint rendesen, aczélrudat alkalmazunk. Ezen két rúdat már most a H szorító által kapcsoljuk össze, a melybe az A gőzhengernek a és a B szivattyúhengernek b rúdját becsavaroljuk. Ezen szorítót, mely lefelé hasítékkal van ellátva, a rudak becsavarolása után a 6 csavai orsóval szorosan összefogjuk, miáltal rendkívül merev kapcsolat jön létre. Ily szivattyúknál használatos G kormányműnek 7 emeltyűje, végén két 7 ággal van ellátva, melyek befelé fordított két 8 toldatot hordanak. Ez utóbbiak a H békónak 9 hornyaiba nyúlnak és úgy vannak alakítva, hogy a g emeltyű villaalakú vége 7 ágai a szükséges mozgathatósággal bírnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Közvetlenül működő, kettős gőzszivattyúnál a szelepszekrénynek oly elhelyezése, hogy a 12 nyomócsatorna, a 11 szívócsatorna, és az összekötő 10 csatorna a hengerrel, valamint a szelepek egy a szivattyú hosszirányára függélyes síkban fekiisznek (3. 6. ábrák). 2. Az 1. alatt jellemzett szivattyúnak egy foganatosítási alakja, melynél az összekötő 10 csatorna és a 11 szívócsatorna úgy keresztezik egymást, hogy az utóbbi mindkét oldalon a előbbi köré van vezetve, oly czélból, hogy az összekötő csatornának hosszát csökkentsük (5—9. ábrák). 3. Az 1. alatt jellemzett szivattyúnak foganatosítási alakja, melynél két-két, mindkét szivattyúhoz tartozó szelepszekrény úgy van egyetlenegy öntvénydarabbá egyesítve, hogy a nyomó fő csőnek E és a fő szívócsőnek D részei ezen öntvénydarabba vannak egybeöntve (7—9. ábrák). 4. Közvetlenül működő kettős gőzszivattyúnál a két gőzhenger közötti kapcsolatok oly elrendezése, hogy a dugattyúlöket vége felé vagy a dugattyú rendes végállásának túlhaladásánál a gőz a dugattyú mögött lévő térből a dugattyú előtt lévő térbe ömlik át. 5. A 4. alatt jellemzett szivattyúnak egy foganatosítási alakja, melynél a dugattyú át van törve és minden egyes homlokfalnak nyílásában egy befelé nyíló k, l szelep van közös 16 terhelő rugóval elrendezve, a hol is ezen szelepeket kifelé