5977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás táp- és élvezeti anyagnak sterilizálására és konzerválására esetleg szénsavnak fejlesztésével
Megjelent 1896. évi november hó 12-én. MAGY. gj| KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 5977. szám. IV/c. OSZTÁLY, Eljárás táp- és élvezeti anyagoknak sterilizálására és konzerválására esetleg szénsavnak fejlesztésével. DR NÁGELI WALTÉR GYÁROS MOMBACHBAN MAINZ MELLETT. Szabadalmaztatott 1896 április hó 3-ától kezdve. Sózatlan húsnak főtt állapotban való konzerválása eddigelé azért járt nagy nehézségekkel és azért nem vezetett kielégítő eredményre, mivel a rothadást előidéző mikroorganismusok elpusztítására szükséges hőfokok sokkal magasabbaknak tapasztaltattak, mintsem hogy azok a húst ne károsították volna; ezenkívül különösen a zsirt olvasztották ki a húsból rendkívül nagy mértékben. Ez többé-kevésbbé a legtöbb főzelékről is áll, melyeknél nem úgy, mint a gyümölcskonzerválásnál, az erjesztési gombáknak, hanem ezeknél sokkal szívósabb rothadási gombáknak elpusztításáról van szó. A vegetabiliáknak és húsnak természetes savtartalma sohasem elegendő ez utóbbi gombák elpusztítására, ha oly főzési tartamok és hőmérsékletek tartandók be, melyek a rostok egész összefüggését meg nem támadják. a jó ízt és a formát tönkre nem teszik. Főzelékek konzerválásánál most úgy járunk el, hogy azokat félig megfőzzük, úgy hogy a kellő puhaság csak a konzerváló müvelet által éretik el. Ezt azonban nem alkalmazhatjuk valamennyi főzeléknél egyenlő sikerrel, sőt némelyeknél, valamint a húsnál is ez egyáltalán nem sikerül. Ennélfogva megbecsülhetetlen előny lenne oly eljárás, melylyel az élelmiszereket előbb teljesen készen lehetne kifőzni, aztán betölteni és minden változás nélkül tartóssá tenni. Ez azonban csak alacsony hőmérsékletnél történhetnék. A sterilisáló hőmérsékletet már savak adagolása által is próbálták csökkenteni és a jó ízt utólagosan ismét helyreállítani, ez azonban czélra nem vezetett, mivel éppen a jó íz utólagos helyreállítására szolgáló szerek hozzákeverése a tartálynak becsomagolásánál és zárásánál ismét rothadási gombákat vezetett be. Az elzárt szelenczéket e végből tehát mégis föl kellett hevíteni az illető hőfokra. Ezen hiánynak elkerülése végett a föltaláló megkisérlette az említett szereket egyidejű fertőzés nélkül bevezetni, mely czélra azon utat választotta, hogy ezen szereket zárt tartályban szintén sterilizálja, de azokat csakis a zárt edényben foganatosított utólagos művelet által hozza hatásra. E végből a reagencziákat különösen a dugóban helyezzük el, úgy hogy azok csak a palaczknak vagy a szelenczének fölfordításánál oldatnak föl. Ezt legegyszerűbben úgy érjük el, hogy a
