5875. lajstromszámú szabadalom • A vonat által kormányzott villamos jelző berendezés
— 2 — legkényelmesebben vele szemközt, sínbehajlási kontaktus van elhelyezve. A B telep sarkainak egyike a földdel, másika az E villamdelejen át a siubehajlási kontaktussal van összekötve. Az elszigetelt sín közönségesen a teleppel nem áll kapcsolatban. Mihelyt valamely vonatnak első tengelye a P kontaktus fölött van, a sín behajlik és ismeretes módon, a higanynak az r csőben való emelkedése által (3. ábra) az áram zárását idézi elő. Az E villamdelej delejessé lesz és horgonyát vonzza, mely a teleppel eddig összeköttetésben nem állott szigetelt sínt a telephez kapcsolja, ha ezen pillanatban valamely tengely a szigetelt sín fölött áll, a mint ennek a sínbehajlási kontaktus választott helyzete folytán lennie kell. úgy az áram zárva marad és pedig mindaddig, míg már egy tengely sem áll a szigetelt sín fölött. Ha az elszigetelt sínszakasz legalább is olyan hosszú, mint egy vonat két tengelyének legnagyobb távolsága, akkor az áram mindaddig zárva marad, míg a vonatnak utolsó tengelye a szigetelt síneket el nem hagyja. Ekkor az áram megszakíttatik. a villamdelej elveszti delejességét, elengedi horgonyát, az elszigetelt sín kikapcsolódik a telepből, a nyugalmi állapot újra visszaállíttatott. Ha a sínáramkörben szigetelési hiba állana be, akkor még az utolsó tengely ellia, ladása után is áramzárás állana fönn, a horgony tehát le nem eshetnék és a zavarás ezáltal észrevehetővé válnék. Az ily sínáramzáróval esetleg összműködésben álló azon készülékeknek, melyek jelzik, hogy valamely vonat bizonyos vonalszakaszt elhagyott, természetesen úgy kell berendezve lenniök, hogy hatásuk csak akkor áll be, midőn az áram már egyszer záratott és újra nyittatott, vagyis más szavakkal csak akkor, midőn az egész vonat az elszigetelt sínen már áthaladt. Jobb megérthetőség kedvéért a 4.-6. ábrákon ily vonaláramzáró egy vonalblockirozó készülékkel összefüggésben van bemutatva, Ezen berendezéseknél tudvalevőleg fontos, hogy a hátsó ue szabadíttassék föl, mielőtt a vonat ezt a vonalat tényleg el nem hagyta. Ezen oknál fogva hosszabb kábelek stb. elkerülésével, közvetlenül az őrház előtt rendeztetik el az elszigetelt S sín összeköttetésben a P sínbehajlási kontaktussal. Ha már most valamely vonat az elszigetelt sínen áthalad, akkor legelőször is az első tengely áramzárást végez, miáltal az ismeretes K1 kilincs segélyével a blokkészülék működhetésére szolgáló D blokgomb szabaddá lesz. Egyúttal azonban egy második, ugyanazon vagy külön villanni elejjel befolyásolt horgony a K2 zárót a blockbillentyű alá tolja, miáltal ez újra el van zárva, mig az áramkör megszakíttatik, vagyis mig az egész vonat az S sínen át nem haladt és igy a felszabadítandó blockvonal tényleg szabaddá nem lett. A 7. ábra sínbehajlási kontaktusoknak és szigetelt síneknek kombinaczióját tünteti föl, mely alkalmas arra, hogy az áramindításokat az áthaladó vonatok irányától függővé tegye. Itt két, külön-külön szigetelt sínszakasz van egymás mögött elrendezve és mindegyik külön-külön van a fönt leirt módon egy-egy sínbehajtási kontaktussal kombinálva. Valamely fölötte elhaladó jármú tehát először is a hamarább elért szigetelt sínek áramkörét fogja zárni, azután, mivel legalább is két kerék van, mindkét elszigetelt sínnek áramkörét és végre csupán a másodikét. Ezáltal a jármű iránya szerint majd az egyik, majd a másik áramkör zára tik előbb. Ha az áramkörökbe horgonyokkal ellátott villamdelejek vannak beigtatva, akkor legelőször is a horgonyok közül az egyik, majd mindkettő egyidejűleg és végre csak a má sodik horgony fog vonzatni. Hogy miképen alkalmazható a mozgásoknak ilyen sorrendje arra, hogy ahhoz képest, a mint az egyik vagy másik horgony kezdi meg a játékot, a hatás különböző legyen, ismeretes. Világosság kedvéért a 7. ábrában az erre