Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1991. október-december (96. évfolyam, 10-12. szám)
1991-10-01 / 10. szám
1792 1991/10 - SzKV jogok, illetve az oltalom megszerzésére irányuló és az oltalommal kapcsolatos egyéb eljárások tekintetében — a szabadalmi jog azonos tárgyú rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását írja elő. A szabadalmi jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazása mellett szól a nagy múltra visszatekintő szabadalmi jogi hagyomány, az Országos Találmányi Hivatal előtti hatósági, valamint a bíróságok előtti peres és nemperes eljárásokban kialakult szilárd és részletekre is kiterjedő joggyakorlat. Figyelemre méltó továbbá, hogy pl. a Párizsi Uniós Egyezmény, illetve a német jog is gyakran él a szabadalmi jogi rendelkezésekre való utalás eszközével. — A hatályos szabadalmi törvény megalkotása óta azonban az iparjogvédelem területén olyan nemzetközi jogi tendenciák bontakoztak ki, amelyek figyelembevétele elkerülhetetlen bármilyen tárgyú új iparjogvédelmi jogszabály megalkotásakor. Ezért a Javaslat a hazai iparjogvédelmi jogszabályok alkalmazhatóságához szükséges minimális összhang határáig bevezeti a nemzetközi együttműködésben — főként a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében a szabadalmi jogok harmonizálására irányuló törekvések során, az Európai Szabadalmi Egyezményben, valamint az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezményhez kapcsolódóan — kiformálódott fogalmi rendszert, valammt érvényesíti azokat a legfontosabb jogi megoldásokat, amelyek a felsorolt fórumok, illetve a nemzetközi iparjogvédelmi közvélemény szemében minimum-követelményeknek számítanak. 4. A Javaslatnak az előzőekben ’összefoglalt követelmények érvényesítéséből eredő legfontosabb jellemzői a következők: — A szabadalmazható találmány hatályos fogalmától eltérően a használati minta oltalmazhatóságához szükséges újdonság és alkotói színvonal követelményét a Javaslat különválasztva állapítja meg. A használati minta oltalmazhatóságához szükséges újdonságot kizárólag objektív ismérvek szerint határozza meg, bevezetve a „technika állása” fogalmát, amely nemzetközileg széles körben elterjedt. — Ezzel párhuzamosan a Javaslat a használati minta oltalmazhatóságához szükséges alkotói színvonal megállapításához bevezeti a feltalálói lépés fogalmát, igazodva ezzel a nemzetközi gyakorlatban használt terminológiához. — A Javaslat a szabadalmazható találmány általánosan elfogadott fogalmának egyik elemét átvéve a használati minta oltalmazhatóságához megköveteli az ipari alkalmazhatóságot. — A Javaslat a használati mintaoltalom tartalmát, hatályát lényegében a szabadaloméval azonosan határozza meg. A használati mintaoltalom tartalmilag ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint a szabadalom, csak rövidebb oltalmi időre. — Kiemelkedően fontos lépést tesz a Javaslat az oltalom hatókörének olyan módon történő meghatározásával, amelynek értelmében — összhangban a fejlett piacgazdaságú államok joggyakorlatával — a mintaoltalom az ún. ekvivalens megoldásokra, tehát az olyan termékekre is kiterjed, amelyekben a mintaoltalom terjedelmét meghatározó igénypontok egy vagy több jellemzőjét egyenértékű jellemzővel helyettesítették. — A Javaslat lehetővé teszi — az elsőbbség és a bejelentési nap megtartása mellett — a szabadalmi és a használati mintaoltalmi bejelentéseknek, illetve az ipari mintaoltalmi és a használati mintaoltalmi bejelentéseknek az egyikből a másikba való kölcsönös „átalakítását”, az ún. származtatást. 5. A használati mintaoltalom bevezetése szellemi alkotáshoz fűződő alapvető jogokat érint, ezért a használati minták oltalmára vonatkozó szabályokat — a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 5. íj-ának f) pontja értelmében — az Országgyűlésnek kell törvényben megállapítania. Bár a közeli jövőben a magyar szabadalmi jog korszerűsítésére is sor kell kerüljön, a Javaslat ezúttal — tekintettel arra, hogy elsődleges célja a használati mintaoltalom szabályozása — a hatályos szabadalmi törvényt és végrehajtási rendeletét kizárólag a használati mintaoltalom bevezetéséhez szükséges mértékben módosítja. Ugyanez áll az ipari minták oltalmáról szóló törvényerejű rendelet módosítására is. A mintaoltalmi eljárások illetékeinek megállapításához szükség lesz az illetéktörvény megfelelő kiegészítésére. RÉSZLETES INDOKOLÁS I. fejezet A használati mintaoltalom tárgya és tartalma Az 1. §-hoz A Javaslat — az iparjogvédelmi törvények általánosan elterjedt megoldását követve — a használati minta oltalmazhatóságának együttes és pozitív előfeltételeit szabja meg. A felsorolt oltalmazhatósági feltételeket a továbbiakban külön szakaszok határozzák meg. A Javaslat a használati minta fogalmát is meghatározza. Nem szűkíti ugyan az oltalom tárgyát a használati tárgyakra és munkaeszközökre (mint pl. a német jog), de nem terjeszti ki a szabadalmi jogban szélesen értelmezett termék fogalmára sem. A használati minta mint szerkezeti, kialakítási, elrendezési megoldás tehát csak valamely tárggyal — azaz határozott alakú, megragadható fizikai egységgel — összefüggésben, arra vonatkozóan értelmezhető. Termelési eljárás fogalmilag nem lehet használati mintaoltalom tárgya.
