Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1991. október-december (96. évfolyam, 10-12. szám)
1991-10-01 / 10. szám
1991/10 - SzKV 1793 A minta fogalmának ugyanis lényegadó ismérve a kész termék alapján való utánozhatóság: a mintát különösen azért kell jogi védelemben részesíteni, mert — a termelési eljárásokkal ellentétben — a minta szerinti termék forgalombahozatala után lényegében nem tartható titokban. A forgalomba hozott termék a kialakítás, a szerkezet, a részek elrendezése alapján ismerhető meg és utánozható. A jogi oltalomnak tehát e tekintetben kell az elsajátítással szemben érvényesülnie. Mindezek alapján a tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére vonatkozónak minősül minden olyan megoldás, amelynek megismerése lehetővé teszi a minta szerinti termék reprodukálását. Ilyen megoldásnak kell tekinteni ezért nem csupán a hagyományos értelemben vett konstrukciós, hanem pl. az elektromos kapcsolások elrendezésére vonatkozó megoldásokat is. A Javaslatnak az az előírása, hogy használati mintaoltalomban csak megoldás részesülhet, azt a követelményt fejezi ki, hogy csupán ötletszintü felvetés, cél-, illetve feladatkitűzés vagy elméleti megállapítás önmagában használati mintaoltalomban nem részesíthető. Összhangban a külföldi jogokban követett módszerrel a Javaslat értelmező jelleggel és példálózóan felsorol néhány olyan műszaki-szellemi eredményt, amelyek az oltalmi feltételek meghatározásából adódóan nem lehetnek használati mintaoltalom tárgyai. Noha az állat- és növényfajták, valamint a termékek esztétikai vonásainak oltalmazása már önmagában a Javaslat 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott oltalmi tárgyra, illetve oltalmi feltételekre tekintettel sem lenne lehetséges, a Javaslat a joggyakorlat biztonságának megteremtése érdekében törvényi szintű értelmezéssel segíti a használati mintaoltalom lehetséges tárgyai körének megvonását. Az állat- és növényfajták mint élőlények tárgyaknak nem tekinthetők, s ezért nem részesülhetnek használati mintaoltalomban. Hasonlóképpen nem tekinthetők tárgyaknak pl. — határozott alak hiányában — a porok és a folyadékok. Az ipari terméknek a kelendőség fokozására kialakított esztétikai formáját külön oltalmi forma, az ipari mintaoltalom védi. A kétféle mintaoltalom funkcionális alapon való elhatárolását szolgálja annak külön, törvényi szintű értelmezésben való kiemelése, hogy a használati mintaoltalom tárgya esztétikai jellemző nem lehet. Ez összhangban van az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. törvényerejű rendelettel, amely szerint az ipari mintaoltalom tárgya formai kialakítás, s amelynek értelmében ipari mintaoltalomban nem részesülhet olyan minta, amely kizárólag a termék műszaki megoldásának vagy rendeltetésének a következménye. A 2. §-hoz A Javaslat a hatályos szabadalmi jogtól — több kérdésben is — eltérően határozza meg az újdonság követelményét. A Javaslat szerint a minta akkor új, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásának a fejlett piacgazdaságú államok szabadalmi jogában, valamint a nemzetközi egyezményekben elismert és alkalmazott fogalma a megoldás újdonságának megítélését kizárólag objektív — formállogikai értelemben mennyiségi — ismérvektől teszi függővé. A technika állása mint jogi terminus technicus teszi lehetővé az alkotói színvonal követelményének önálló oltalmazhatósági feltételként való meghatározását. A Javaslat az oltalmazható használati mintával szemben az újdonság kérdésében enyhébb követelményt támaszt, mint a szabadalmi törvény: igazodva a legtöbb állam használati mintaoltalmi jogszabályában alkalmazott és döntően a belső ipar érdekeit szolgáló megoldáshoz, az ún. relatív világviszonylatban vett újdonságot követeli meg az oltalmazhatósághoz. Míg a szabadalmi jogban az újdonságrontás formája közömbös, s bármely technikailag lehetséges formában bekövetkezhet, továbbá bármely újdonságrontási, nyilvánosságra jutási forma esetén abszolút értelemben vett világviszonylatban keli az újdonságot felfogni, addig a Javaslat szerint csupán az tartozik a technika állásához, ami írásbeli közlés vagy belföldi gyakorlatbavétel révén vált bárki számára hozzáférhetővé. Az előzőekből következik, hogy a bárhol történt szóbeli közlés és a külföldi nyilvános gyakorlatbavétel nem rontja a minta újdonságát. írásosnak tekintendő a mintát olyan adathordozón — bármilyen műszaki vagy vegyi úton — rögzítő közlés (pl. a mintáról készült rajz vagy fénykép), amelynek közvetlen megtekintése alapján a minta megvalósítható. Gyakorlatbavétel különösen a megvalósított minta használata, forgalombahozatala, bemutatása, kiállítása. A technika állásának meghatározásakor az ismertté válás lehetőségének és nem magának a tényleges ismertté válásnak van jelentősége: közömbös az, hogy az újdonságrontó anyagot ténylegesen megtekintették-e, vagyis nem játszik szerepet az a tény, hogy a mintát valójában nem ismerték meg, ha bárki megismerhette. Arra az esetre, ha a korábbi elsőbbségű szabadalmi vagy mintaoltalmi bejelentést a hatósági eljárásban a vizsgált mintaoltalmi bejelentés elsőbbségi időpontja után publikálják, a Javaslat a hatályos szabadalmi jog igényrontási koncepciójától különböző, fikcióval élő megoldást ad azzal, hogy a technika állásához tartozónak minősíti az ilyen bejelentést. Ez a megoldás az igény rontástól nemcsak a törvény szerkezetén belüli elhelyezésben tér el, hanem lényeges tartalmi kérdésekben is.