Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1991. október-december (96. évfolyam, 10-12. szám)
1991-10-01 / 10. szám
1991/10 - SzKV 1791 ,,e) a származtatásra megszabott határidők elmulasztása esetén (Szt. 40/A. § (2) és (3) bek.).” Hatálybalépés 42. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba. (2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy — az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben — a mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa. Göncz Árpád s. k., Szabad György s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke INDOKOLÁS a használati minták oltalmáról szóló törvényjavaslathoz ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS 1. A piaci áru szellemi értékösszetevőinek oltalmát biztosító, valamint e szellemi javak, illetve a hozzájuk fűződő jogok forgalmát közvetítő iparjogvédelmi rendszerünk árnyaltabbá tételéhez járul hozzá a használati mintaoltalom magyarországi bevezetése. Az ipari tulajdon hazai formáinak a használati mintaoltalom meghonosításával történő gazdagítására elsősorban a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő, a szakembertől elvárható rutintevékenység szintjét azonban meghaladó műszaki megoldások oltalma iránti igény kielégítése végett van szükség. A használati mintaoltalom ugyanis azokat a kialakítási, szerkezeti, elrendezési megoldásokat részesíti kizárólagos gyártási és kereskedelmi jogot biztosító védelemben, amelyek ipari alkalmazhatóságuk és újdonságuk mellett feltalálói lépésen alapulnak. A feltalálói lépés követelménye szoros összefüggésben áll a használati mintaoltalom gyakorlatiasságával: szemben a szabadalommal, amely a műszaki megoldás elvont gondolati formáját részesíti jogi védelemben, a használati mintaoltalom kézzelfoghatóbb, a kiviteli alak szintjén leírható megoldásokra vonatkozik. A használati mintaoltalom és az ipari mintaoltalom elhatárolása pedig lényegileg azon alapul, hogy az előbbi technikai, funkcionális jellemzőket, míg az utóbbi esztétikai vonásokat véd. A használati mintaoltalom szabályozása szempontjából lényeges továbbá, hogy a megszerzéséhez szükséges eljárás — szabadalmak engedélyezését megelőző alapos és bonyolult eljáráshoz képest — egyszerű és gyors legyen. Az oltalom könnyű hozzáférhetősége folytán ugyanakkor egyes oltalmazhatósági feltételek megléte csak a piaci versenytársakkal folytatott jogvitákban mérettetik meg. 2. A piaci viszonyok térhódításával és a vállalkozási szabadság kiteljesedésével a használati mintaoltalom számottevő lendítő erővé válhat: könnyebb, gyorsabb elérhetősége és olcsósága folytán a szabadaloménál rövidebb oltalmi ideje ellenére is vonzó lehet, főként a kisebb gazdasági erőt és kevésbé kötött termelési szerkezetet képviselő vállalkozások számára. A munkafolyamatok és a hétköznapi élet szükségleteit a szabadalmakhoz képest közvetlenebbül szolgáló megoldások használati mintaként való gyors és hatékony oltalmazása tovább serkentheti az e területen megnyilvánuló műszaki alkotói kedvet. A használati mintaoltalom — a külföldi tapasztalatok szerint — elsősorban a belföldi ipar érdekét szolgálja; a használati mintaoltalmi bejelentések közt mindenütt magasabb arányt képviselnek a belföldiek, mint a szabadalmi bejelentések körében. A használati mintaoltalom ugyanakkor — nemzetközileg is elismert kategóriaként — szervesen illeszkedik az egyetemes, valamint a regionális iparjogvédelmi egyezmények rendszerébe. Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény az ipari tulajdon tárgyai közt a használati mintát is felsorolja, s a rá vonatkozó szabályokat a találmányi szabadalmakra irányadó rendelkezések keretében fogalmazza meg. Szerves része továbbá a használati mintaoltalom mintegy negyven állam — köztük számos fejlett piacgazdaságú ország — nemzeti jogának. Mindezekre tekintettel a használati mintaoltalom bevezetése mindenképpen jelentősen hozzájárulhat a szellemi tőke magyarországi befektetésének biztonságához, az ilyen befektetésekhez elengedhetetlenül szükséges bizalom kialakulásához. A használati mintaoltalom a magyar jogban sem hagyomány nélküli: a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság tagjai 1943-ban rendelettervezetet dolgoztak ki a használati mintaoltalomról, amelynek hatálybalépése csak az ismert történelmi körülmények folytán maradt el. 3. A Javaslat a következő jogpolitikai és jogalkotási követelményeket tartja szem előtt: — A használati mintaoltalom nem olyan szellemi alkotásokra vonatkozik, amelyek jelenleg teljes mértékben a magyar iparjogvédelem hatókörén kívül esnek. A használati mintaoltalom az iparjogvédelem eszköztárának bővítése és változatosabbá tétele révén ugyanakkor elősegítheti az iparjogvédelmi kategóriák tisztulását, visszatérésüket eredeti társadalmijogi rendeltetésükhöz és ezáltal azt, hogy az iparjogvédelem egészében is hatékonyabban töltse be a piacgazdaságban játszott szerepét. — A használati mintaoltalom jellegénél és tárgyánál fogva erős rokonságban áll a szabadalommal. Ezért a Javaslat a felesleges ismétlések elkerülése végett több helyen — elsősorban az oltalomból folyó I
