Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1985. július-december (90. évfolyam, 7-12. szám)
1985-07-01 / 7. szám
7. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 90. ÉVF. 1985. ÉV 873 Aban az esetben, ha a bejelentő által az előzetes elutasítási értesítésre adott válaszként felhozott érveket elfogadják, meg kell küldeni számára a végleges határozatot azzal a magyarázattal, hogy engedélyezik a vonatkozó védjegy oltalmát az összes árura, vagy az áruk egy részére A védjegyoltalom elutasításával kapcsolatban a hivatal által hozott határozattal szemben a nemzeti jogszabályok értelmében jogorvoslattal lehet élni. IV. AZ ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉHÁNY SAJÁTSÁGOS PROBLÉMAKÖRE Harmadik személyek személyhez fűződő jogai a megjelölésekben E kérdéssel kapcsolatban a védjegybejelentésnek olyan azonos, vagy analóg adatokkal való ütközéséről van szó, melyekre harmadik személyek személyhez fűződő jogai vonatkoznak. Ha ez az ilyen adatoknak egyszerű összessége, ügy a cselekmény rendje ugyanolyan lesz, mint akkor, amikor a bejelentés tárgyát képező megjelölés korábban már lajstromozott, ismert védjeggyel vagy korábban már használt, nem lajstromozott védjeggyel ütközik. Személynév, vagy cégnév; személv arcképe, aláírása Általánosan elismert az a tény, hogy — ha csak nem egyezik a bejelentő személyével — ezen megjelölések egyike sem használható fel a védjegyben anélkül, hogy a jogosult személy hozzájárulását adná. Az engedély nélkül használt minden ilyen megjelölés a lajstromozási kérelem elutasításához vezet. Valamennyi ilyen esetben az e jogokat szabályozó, különleges jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Elvileg ez a kérdés felmerülhet bármely harmadik személy neve, arcképe vagy aláírása tekintetében. A gyakorlatban többnyire ismert népszerű személyek, pl. államfők, művészek, énekesek, tudósok, stb. A rendelkezési jogot rendszerint a szerzői jog szerinti időpontok analógiájára szabályozzák. Ismert történelmi személyiségek nevének, arcképének, aláírásának tekintetében hiányzik a meghatalmazás és a nyilatkozat. Itt azonban etikai elveket kell betartani, mégpedig azt, hogy a történelmi személyiségnek a vonatkozó áruhoz való kapcsolása ne legyen sértő, illetve, hogy ne váltson ki képzettársítást más, nem a valóságos származási hellyel. Fantázia arckép, vagy név; azaz kigondolt, mesterségesen kialakított arckép, vagy név használata esetén másodlagosan meghatározott cél lebeg a szem előtt, pl. az a törekvés, hogy az áru minőségét különösen kihangsúlyozzák (dr. Best), vagy rendeltetés a fogyasztók széles rétegei számára gyakran előforduló nevek használata révén (pl. pan Nowak, Mr. Smith, Herr Braun, Ivanov elvtárs, stb.). Ilyen esetekben a vizsgálathoz elegendő a bejelentő közlése ana nézve, hogy ez a név, vagy az arckép fantáziaszerű alkalmazása. Irodalmi, tudományos és művészeti alkotások címeihez és az azokból származó idézetekhez fűződő szerzői jogok Elvileg az illető személy hozzájárulása nélkül nem lehet védjegy vagy annak eleme egy művészeti, vagy tudományos mű címe, reprodukciója, vagy az abból származó idézet, ha arra kiterjed a szerzői jogi normák szerinti oltalom. Az ilyen megjelölés engedély nélküli felhasználása a vizsgálat során elutasítást eredményez. Nem tekinthető jogtalannak az általános megjelölések minden kapcsolattól mentes felhasználása, ha ez egyúttal művészi alkotás címe is, Ezeknek jellegzetes címeknek, vagy ábrázolásoknak kell lenniük: ,,Svejk” vagy „Svejk a derék katona”, Walt Disney világszerte ismert figurái (Micky Maus, Donald-kacsa, Hófehérke), A „Gondolkodó” megjelölés önmagában nem jogtalan, azonban ha Rodin szobrának reprodukcióját ezzel a megjelöléssel, vagy e nélkül használják fel, ez már visszaélés. Hasonló a helyzet a zeneműrészletekkel is. Ha a bejelentő benyújtja az illető személy vagy jogutódja hozzájárulásába szerzői jogi rendelkezéseknek megfelelően elnyeri az oltalmat. Nem oltalmazható utalások feltüntetése a védjegyben A több elemes védjegyek vizsgálatánál elemző módszert lehet alkalmazni, a használatos elemek mindegyikét külön meg kell vizsgálni. Bármely elem .nem megfelelő oltalmazhatósága” a teljes védjegy lajstromozásának oka lehet. Általában a vizsgálatnál azonban nem a fenti, hanem az. un. szintetikus módszer érvényesül, melynek alapján a védjegy lajstromozhatóságát egységes egészként, azaz valamennyi használatos elemét összességében vizsgálják. A nevezett módszer alkalmazása ahhoz vezet, hogy a használt elemek között megkülönböztetnek túlsúlyban lévő elemeket (főelemek), melyek tekintetében ragaszkodnak a teljes lajstromozhatósághoz, és másodlagos elemeket, melyek illusztráló, információs jellegűek, kiegészítők, vagy kizárólag esztétikai jellegűek és amelyeknek önmagukban nem lenne lehetőségük arra, hogy védjegyek legyenek, azonban, a fő elemekkel együtt lajstromozás tárgyát képezhetik. Az említett másodlagos elemek sem tartalmazhatnak azonban hamis, vagy megtévesztő utalásokat, vagy olyan utalásokat, melyek ellentétesek a törvénnyel, a társadalmi renddel, vagy a szocialista erkölccsel, stb. Ebben az esetben ui. gátolnák a lajstromozást. A védjegyben lévő, nem oltalmazható utalások A védjegyben nem oltalmazható utalásoknak kell tekinteni az olyan elemeket, vagy motívumokat, melyek önmagukban nem képezhetik az oltalom tárgyát, de a védjegy erős, vezető elemeivel együtt védjegyelemek lehetnek. A szóbanforgó elemek hasznos információt szolgáltathatnak, vagy fokozzák a védjegy esztétikai, illetve propagandisztikus hatását. Á nem oltalmazható elemek nem lehetnek a védjegy döntő elemei. Az oltalomban nem részesíthető utalások leggyakoribb esetei: — Az oltalmazandó áru fajta neve, vagy annak ábrája: a valóságnak megfelelő utalások a mértékre, súlyra, értékre, minőségre, összetételre, alkalmazási módra, előállítási időpontra, stb.; — konkrét leíró adatok az árukról, az értékesítésük, stb. javítását célzó adatok (pl. Juxusklasse”); — kisebb megkülönböztető képességű, különböző illusztratív elemek, amilyenek pl. a keretezések, díszí
