Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1985. július-december (90. évfolyam, 7-12. szám)

1985-07-01 / 7. szám

7. szám SZABADALMI KÖZLÖNY 90. ÉVF. 1985. ÉV 873 Aban az esetben, ha a bejelentő által az előzetes eluta­sítási értesítésre adott válaszként felhozott érveket elfo­gadják, meg kell küldeni számára a végleges határozatot azzal a magyarázattal, hogy engedélyezik a vonatkozó védjegy oltalmát az összes árura, vagy az áruk egy részére A védjegyoltalom elutasításával kapcsolatban a hivatal által hozott határozattal szemben a nemzeti jogszabá­lyok értelmében jogorvoslattal lehet élni. IV. AZ ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉHÁNY SAJÁTSÁGOS PROBLÉMAKÖRE Harmadik személyek személyhez fűződő jogai a megjelölésekben E kérdéssel kapcsolatban a védjegybejelentésnek olyan azonos, vagy analóg adatokkal való ütközéséről van szó, melyekre harmadik személyek személyhez fűződő jogai vonatkoznak. Ha ez az ilyen adatoknak egyszerű összes­sége, ügy a cselekmény rendje ugyanolyan lesz, mint ak­kor, amikor a bejelentés tárgyát képező megjelölés ko­rábban már lajstromozott, ismert védjeggyel vagy koráb­ban már használt, nem lajstromozott védjeggyel ütközik. Személynév, vagy cégnév; személv arcképe, aláírása Általánosan elismert az a tény, hogy — ha csak nem egyezik a bejelentő személyével — ezen megjelölések egyike sem használható fel a védjegyben anélkül, hogy a jogosult személy hozzájárulását adná. Az engedély nélkül használt minden ilyen megjelölés a lajstromozási kérelem elutasításához vezet. Valamennyi ilyen esetben az e jogokat szabályozó, különleges jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Elvileg ez a kérdés felmerülhet bármely harmadik sze­mély neve, arcképe vagy aláírása tekintetében. A gyakor­latban többnyire ismert népszerű személyek, pl. állam­fők, művészek, énekesek, tudósok, stb. A rendelkezési jogot rendszerint a szerzői jog szerinti időpontok analó­giájára szabályozzák. Ismert történelmi személyiségek nevének, arcképének, aláírásának tekintetében hiányzik a meghatalmazás és a nyilatkozat. Itt azonban etikai elveket kell betartani, mégpedig azt, hogy a történelmi személyiségnek a vonat­kozó áruhoz való kapcsolása ne legyen sértő, illetve, hogy ne váltson ki képzettársítást más, nem a valóságos származási hellyel. Fantázia arckép, vagy név; azaz kigondolt, mestersé­gesen kialakított arckép, vagy név használata esetén má­sodlagosan meghatározott cél lebeg a szem előtt, pl. az a törekvés, hogy az áru minőségét különösen kihangsú­lyozzák (dr. Best), vagy rendeltetés a fogyasztók széles rétegei számára gyakran előforduló nevek használata ré­vén (pl. pan Nowak, Mr. Smith, Herr Braun, Ivanov elv­társ, stb.). Ilyen esetekben a vizsgálathoz elegendő a be­jelentő közlése ana nézve, hogy ez a név, vagy az arckép fantáziaszerű alkalmazása. Irodalmi, tudományos és művészeti alkotások címeihez és az azokból származó idézetekhez fűződő szerzői jogok Elvileg az illető személy hozzájárulása nélkül nem lehet védjegy vagy annak eleme egy művészeti, vagy tudomá­nyos mű címe, reprodukciója, vagy az abból származó idézet, ha arra kiterjed a szerzői jogi normák szerinti oltalom. Az ilyen megjelölés engedély nélküli felhasz­nálása a vizsgálat során elutasítást eredményez. Nem tekinthető jogtalannak az általános megjelölé­sek minden kapcsolattól mentes felhasználása, ha ez egyúttal művészi alkotás címe is, Ezeknek jellegzetes címeknek, vagy ábrázolásoknak kell lenniük: ,,Svejk” vagy „Svejk a derék katona”, Walt Disney világszerte is­mert figurái (Micky Maus, Donald-kacsa, Hófehérke), A „Gondolkodó” megjelölés önmagában nem jogtalan, azonban ha Rodin szobrának reprodukcióját ezzel a megjelöléssel, vagy e nélkül használják fel, ez már vissza­élés. Hasonló a helyzet a zeneműrészletekkel is. Ha a be­jelentő benyújtja az illető személy vagy jogutódja hozzá­járulásába szerzői jogi rendelkezéseknek megfelelően el­nyeri az oltalmat. Nem oltalmazható utalások feltüntetése a védjegyben A több elemes védjegyek vizsgálatánál elemző módszert lehet alkalmazni, a használatos elemek mindegyikét kü­lön meg kell vizsgálni. Bármely elem .nem megfelelő ol­­talmazhatósága” a teljes védjegy lajstromozásának oka le­het. Általában a vizsgálatnál azonban nem a fenti, hanem az. un. szintetikus módszer érvényesül, melynek alapján a védjegy lajstromozhatóságát egységes egészként, azaz valamennyi használatos elemét összességében vizsgálják. A nevezett módszer alkalmazása ahhoz vezet, hogy a használt elemek között megkülönböztetnek túlsúlyban lévő elemeket (főelemek), melyek tekintetében ragasz­kodnak a teljes lajstromozhatósághoz, és másodlagos elemeket, melyek illusztráló, információs jellegűek, ki­egészítők, vagy kizárólag esztétikai jellegűek és amelyek­nek önmagukban nem lenne lehetőségük arra, hogy véd­jegyek legyenek, azonban, a fő elemekkel együtt lajst­romozás tárgyát képezhetik. Az említett másodlagos elemek sem tartalmazhatnak azonban hamis, vagy megté­vesztő utalásokat, vagy olyan utalásokat, melyek ellen­tétesek a törvénnyel, a társadalmi renddel, vagy a szo­cialista erkölccsel, stb. Ebben az esetben ui. gátolnák a lajstromozást. A védjegyben lévő, nem oltalmazható utalások A védjegyben nem oltalmazható utalásoknak kell tekin­teni az olyan elemeket, vagy motívumokat, melyek ön­magukban nem képezhetik az oltalom tárgyát, de a véd­jegy erős, vezető elemeivel együtt védjegyelemek lehet­nek. A szóbanforgó elemek hasznos információt szolgál­tathatnak, vagy fokozzák a védjegy esztétikai, illetve propagandisztikus hatását. Á nem oltalmazható elemek nem lehetnek a védjegy döntő elemei. Az oltalomban nem részesíthető utalások leggyako­ribb esetei: — Az oltalmazandó áru fajta neve, vagy annak ábrája: a valóságnak megfelelő utalások a mértékre, súlyra, ér­tékre, minőségre, összetételre, alkalmazási módra, elő­állítási időpontra, stb.; — konkrét leíró adatok az árukról, az értékesítésük, stb. javítását célzó adatok (pl. Juxusklasse”); — kisebb megkülönböztető képességű, különböző il­lusztratív elemek, amilyenek pl. a keretezések, díszí­

Next

/
Oldalképek
Tartalom