Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1985. július-december (90. évfolyam, 7-12. szám)
1985-07-01 / 7. szám
672 SZABADALMI KÖZLÖNY 90. ÉVF. 1985. ÉV 7. szám állapodás értelmében lajstromozott — nemzetközi védjegyek; — azok a védjegyek, amelyeket a hivatalhoz bejelentettek és vizsgálati stádiumban vannak; — más országokban és az elbíráló hivatalban közismert védjegyek (azonos árukra). A bejelentés tárgyát képező megjelölések azonosságának vagy hasonlóságának vizsgálata során az elsőbbség joga a már korábban lajstromozásra benyújtott megjelölést illetve azt a megjelölést illeti meg, melynek elsőbbségét nemzetközi megállapodás szerint kell meghatározni (uniós, vagy kiállítási elsőbbség). A szóvédjegyek azonosságának és hasonlóságának megállapítása során a következő kritériumokat kell alkalmazni: a) a szóvédjegyek hasonlósága lehet hang-, grafikai és értelmi hasonlóság. Az általános hasonlóságot az alábbiak alapján kell meghatározni: — a védjegy megkülönböztető jellegével kapcsolatos általános benyomás; — a védjegy felépítése (a szavak hossza, azonos betűk száma és elhelyezkedése a szavak elején vagy végén); — hangzásban hasonló, azonos vagy hasonló mássalhangzók („b”, „p”, „sz” és „h”; „h” és„z”; vagy „d” és „t”; „CH” és „G”, „Ph” és „V”, „Q” és „K”,„Ph”és „F”, „F”és„V”); — azonos vagy hasonló magánhangzók („a” és „o”, ,Д” és „e”, J” és ,Де”; „у” és „о”) és elhelyezkedési rendjük; — szótagok, szomszédos szavak száma; — a védjegy által tartalmazott általános elemek (elöljárók, tagok, szótövek); — a több szóból álló védjegyekben alapvetőnek számító szavak azonossága vagy hasonlósága; b) az azonos, vagy hasonló védjegyekre vonatkozó áruk, vagy szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága; c) a korábbi elsőbbségű védjegy jogosultját megillető általános elemek (elöljáró, rag, szótő). Az egy szóból álló szóvédjegyek hasonlóságának megállapításával kapcsolatos gyakorlati kritériumok: — az azonos képző, vagy rag; — az azonos képző, vagy rag, különböző szógyökkel;- kellő számú, hasonlónak számító szótagot vagy magán-, illetve mássalhangzó váltakozást tartalmazó szó;- a 3-4 betűből álló szóban egy betű eltér és- a szavak különbözők, de értelmük megegyezik ugyanazon a nyelven vagy fordításban [meszjac (hónap) — luna(hold), Mona Lisa — Giaconda, szlon (elefánt) — elefánt); — a szókiejtés szempontjából vizsgált hasonlóság megállapításánál elsősorban az ország nyelvének fonetikáját kell szem előtt tartani és csak másodsorban a nemzetközi érintkezés szempontjából leginkább ismert nyelvek fonetikáját. A több szóból álló szóvédjegyek hasonlóságának megállapítására vonatkozó gyakorlati kritériumok: — a védjegy alapelemének számító akárcsak egy szó is megegyezik;- amennyiben nincs szóegybeesés, a szóelemek hasonlóságának megállapítása. Az ábrás valamint a térbeli védjegyek hasonlóságának megállapítása során a következő kritériumokat kell alkalmazni: a) az ábrákból álló ábrás védjegyek hasonlóságának megállapításánál, illetve a térbeli védjegyek hasonlóságának megállapításánál: — az ábrák és a térbeli alakok fajtája, tartalma és jel lege; — a vonalak és elhelyezkedési módjuk; — a főbb elemek egybevetése annak megállapítására, hogy a közös ismérvek lényegesek-e és az eltérések lényegtelenek-e; b) a jellegzetes rajzolati kivitelű védjegyek hasonlóságának megállapításánál: — a betűk jellege; — elhelyezkedésük. A kombinált védjegyek hasonlóságának megállapításánál az alábbi kritériumokat kell alkalmazni: — a szóelemek első elemzését; — a szóelemeket előnyben kell részesíteni az ábrás elemekhez viszonyítva, tekintettel arra a tényre, hogy ezek hallással is érzékelhetők. Végezetül, az egyes védjegyelemek értékelése után meg kell állapítani, hogy fennforog-e a hasonlóság az egész védjegy tekintetében. Kombinált védjegyek (szó-, ábrás, címke alakú, stb.) hasonlóságának megállapítása során a következő kritériumokat kell alkalmazni: — az első elemzésnél nagy jelentősége van az első, általános benyomásnak, melyet a védjegy az ábra, vagy a hangzás szempontjából kelt; — nincs-e a védjegyben hamis, vagy megtévesztő utalás; — végleges elemzésnél a védjegy lajstromozásának elutasítását eredményező hasonlóság fokát abból kiindulva kell meghatározni, hogy a védjegyeket összetévesztheti-e az átlagfogyasztó. A szóvédjegyek az ábrás védjegyekkel értelmi hasonlóság alapján összetéveszthetők,ha a szó gondolati tartalma a jelölt tárgy ábrájával képzettársítást idéz elő. Azonos, vagy hasonló áruknak tekintendők az egy és ugyanazon fajtájú, rendeltetésű és értékesítési helyű áruk. Hasonlóság áll fenn az áruk és az áruk részei, illetve az áruk kiegészítő jellege között (pl borotvakészlet és borotvák, üvegek és szemüveg-keretek, karórák és hozzájuk óraszíjak). Azt, hogy az áruk a nemzetközi osztályozás egyik osztályához tartoznak, mutatja, hogy itt általában egyfajta áruk vannak megadva (pl. gyógyszerek, állatorvosi és fertőtlenítő szerek; könyvek, folyóiratok, újságok; hal- és húskonzervek; szállítási szolgáltatások a földi, vízi és légi közlekedésben). Hasonlóságot idéz elő az a körülmény, ha az árukat ugyanaz a vállalat állíthatja csak elő (pl. személy- és tehergépkocsik; benzin és gépolaj; rádiókészülékek és televíziók), illetve az a tény, hogy a szolgáltatásokat ugyanaz a vállalat nyújthatja (pl. túrista- és vendéglátóipari szolgáltatások, stb.); továbbá az a tény. hogy az árukat ugyanazokban az üzletekben vagy az üzleteknek ugyanazon az osztályain árulják. Az elutasításról szóló értesítés elkészítése Abban az esetben, ha a vizsgálat eredményeként úgy találják, hogy a védjegy nem elégíti ki a lajstromozással szemben támasztott törvényes követelményeket, a bejelentőt értesítik az elutasításról azzal, hogy a nemzeti törvény által megállapított határidőn belül (rendszerint 3 hónap) közölhesse álláspontját erről a kérdésről. Abban az esetben, ha az előzetes elutasítási értesítés eredményeként a törvény által megszabott határidőn belül a vonatkozó védjegy bejelentőjétől nem érkezett válasz, vagy a hivatal vizsgálói által végzett elemzés eredményeként érveit elutasították, végleges elutasító értesítést kel] küldeni.
