Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1981 (86. évfolyam, 1-12. szám)
1981-02-01 / 2. szám
70 SZABADALMI KÖZLÖNY 86. ÉVF. 1981. ÉV 2. szám A svájci védjegylajstromozási rendszer centenáriuma 1980-ban ünnepelte 100 éves évfordulóját a svájci védjegylajstromozási rendszer. A centenáriumról hírt adó értesítések és kiadványok ünnepélyesen megemlékeztek az eseményről, a svájci szokásoknak megfelelő tradíció tisztelettel, ugyanakkor humort sem nélkülöző közvetlenséggel. A számunkra is hozzáférhető adatok, a megemlékezés kapcsán megjelent méltatások, ismertetések érdekes képet nyújtanak, és úgy gondoljuk, nem csupán az együttműködő hivatalok számára hasznosak, hanem azért is, mert Svájc a tőkés országok közül egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere hazánknak, ennek következtében védjegy kapcsolataink is említésre méltóak és remélhetőleg továbbra is dinamikusan fejlődők lesznek. Amikor tehát a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő hasábjain is jókívánságainkat fejezzük ki a társhivatal e jelentős évfordulója alkalmából és további eredményes munkát kívánunk az illetékeseknek, nem mulaszthatjuk el, hogy röviden beszámoljunk a védjegy részleg működéséről, eredményeiről és a Svájci hivatal jövőre vonatkozó elvi elképzeléseiről. A Svájci Szövetségi Tanács illetékese, Kurt Furgler tanácsos Írásos üdvözlésében elismerését fejezte ki a Szellemi Tulajdon Szövetségi Hivatalának védjegy ügyekben kifejtett magas szintű, gyümölcsöző tevékenységéért, és kiemelte a védjegyek egyre növekvő fontosságát a gazdasági életben, a versenytársak és a vásárlók szempontjából egyaránt megmutatkozó üdvös hatását. Az „ünnepelt” múltjára visszatekintve: 1880-ban alakult meg a - Szövetségi Kereskedelmi és Mezőgazdasági Minisztérium keretében — a Szövetségi Védjegyhivatal (Eidgenössische Amt für die Fabrikmarken) a védjegyek oltalmáról szóló és 1879. decemberében életbe lépett törvény alapján. A kibocsátását megelőzően ugyanis az egyes kantonok hatáskörébe tartozott a védjegyek oltalmának biztosítása, amelyek e feladatukat egymástól igen eltérő szabályozások alapján teljesítették. A Védjegyhivatal szerepét a későbbiekben átvette a Szövetségi Igazságügyi- és Rendőrségi Minisztérium (Eidg. Justiz- und Polizeidepartement) felügyelete alá tartozó Szellemi Tulajdon Szövetségi Hivatalában megalakult Védjegyosztály, amelynek törekvése - amint azt ünnepi méltatásában Paul Braendli, a Hivatal Igazgatója is hangsúlyozta, hogy továbbra is ,.fiatalos lendülettel” lépést tartson az elmúlt 100 év alatt megnövekedett követelményekkel. A további célkitűzéseket illetően az Igazgató azt említette meg első helyen, hogy biztosítsák a nemzeti törvény és a védjegyeket érintő nemzetközi megállapodások harmonikus fejlődését. Utalt arra, hogy folyamatban van az 1879- ben kibocsátott, ma is hatályos védjegytörvény teljes megújítása, amely ma már a korszerű követelményeknek megfelelő fejlesztést igényel. A svájci védjegylajstrom statisztikai adataiból: 1979. szeptember 5-én lajstromozták Bernben a 300.000. nemzeti védjegyet, nevezetesen a BISCOFA Svájci Kétszersült- és Cukrászati Egyesülés „BISCO-Suisse” kollektív védjegyét „svájci származású süteményekre és édességekre”. A fejlődésre jellemzők a következő adatok: a lajstromozások száma elérte (1880-tól) 1921-ben az 50.000-t, 1941-ben a 100.000-t, 1954-ben a 150.000-t, 1963-ban a 200.000-t, 1979-ben a 300.000-t. A békés a külföldi bejelentések arányának megfigyelése is érdekes. 100 év átlagát tekintve a bejelentések 76 %-a svájci, 24 %-a külföldi volt, a közvetlen múltban az arány a külföldi bejelentők javára tolódott el, nevezetesen, 1979-ben már az összes bejelentés 35 %-a külföldi származású volt. Érdekes megfigyelni azt is, hogy amig 100 év átlagában a külföldi nemzeti bejelentések 32,6 %-a az USA- ból, 23,3 %-a Nagy-Britanniából, 3,8 %-a Svédországból, a többi bejelentés (összesen 40,3 %) 92 más országból származott, 1979-ben a bejelentéseit 40,2 %-a USA-beli, 18,3 %-a Nagy-Britannia-i, 5 %-a svéd eredetű volt, többi bejelentést pedig már 99 egyéb országból tették, (36,5 %, ebből Japán erősen megnövekedett, 5 %-os arányban). A svájci cégek bejelentéseinek főbb iránya (1977. évi adatok): Ország Nemzeti bejelentés Nemzetközi Franciaország 311 1090 NSZK 158 1054 Benelux államok 58 1058 Ausztria 40 1053 Olaszország — 1032 Spanyolország 76 809 Japán 507 — Nagy-Britannia 346 — Dánia 201 _ Svédország 189 — Dél-Afrika 182 — Korea(Dél) 180 — Chile 152 — Argentína 147 — Ausztrália 146 — Törökország 143 — Amerikai Egyesült Államok 134-(A svájci eredetű védjegybejelentések a világon a 4. helyen állnak, csak az NSZK, Franciaország és az USA nagyobb „védjegy-eszportáló”ország.)
