Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1979 (84. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

1.04. A találmány valamely feladat új, és lényeges különbségeket mutató műszaki megoldása a népgazdaság, a szociaális és kultúrális építőmunka vagy a honvédelem bármely területén, amely pozitív hatást eredményez.

1.05. A feladat műszaki megoldása akkor tekinthető lényeges különbségeket mutatónak, ha a bejelentés elsőbbségi napján ismert tudományos és műszaki megoldásokhoz képest pozitív hatást eredményező jellemzők új összességével bír.

1.06. A pozitív hatás olyan új, magasabb szintű eredmény, amelyhez a társadalom a találmány hasznosítása révén jut, szemben azzal az eredménnyel, amelyet a prototípustól (a megelőző analógtól, azaz berendezéstől, eljárástól anyagtól) kap. A pozitív hatás megnyilvánulhat pl. a munkatermelékenység emelkedésében, a gépek hatásfokának növelésében, anyagok megtakarításában, az előállítandó termékek mennyiségének növekedésében, a termékminőség javításában és olcsóbbá tételében, a hangrögzítő berendezések zörejének kiküszöbölésében, a gyártási eljárások egyszerűsítésében és meggyorsításában, a munkafeltételek javításában, a balesetelhárítás tökéletesítésében, megbetegedések megelőzésében vagy legyőzésük megkönnyítésében, a rovarirtó és növényvédőszerek szelektív hatásának növelésében, a mezőgazdasági kultúrák terméshozamának emelésében, az anyagok szilárdságának fokozásában agresszív közegben, alacsony vagy magas hőmérsékleten történő megmunkálásuk során, stb.

1.07. A bejelentésben foglalt műszaki megoldás akkor tekinthető újnak, ha a bejelentés elsőbbségének napjáig a szóban forgó, vagy az azonos megoldás lényegét még nem tárták fel a Szovjetunióban vagy külföldön, személyek meghatározatlan köre számára olyan mértékben, hogy lehetővé váljon annak megvalósítása. A személyek meghatározatlan köre azokat a személyeket jelenti, akik számára a találmány lényege nem szolgálati beosztásukkal kapcsolatban vált ismertté (azaz akik nem foglalkoznak találmányok létrehozásával, azok értékelésével, kipróbálásával, műszaki dokumentációk készítésével, elfogadásával, bejelentések elkészítésével, a bejelentésre vonatkozó dokumentumok őrzésével, találmányok vizsgálatával, stb.)

1.08. A találmányként bejelentett műszaki megoldás újdonságának megállapítása során a szakértő a következő forrásokat hozhatja fel újdonságrontóknak:- a Szovjetunióban engedélyezett szerzői tanúsítványokat és szabadalmakat, azok elsőbbségi napjától számítva;- a Szovjetunióban megjelent kiadványokat, ezen belül a hivatalos kiadványokat, utasításokat és az azokkal egyenértékű okiratokat, a kinyomtatás engedélyezése napjától számítva;- cikkek, szemlék, monográfiák, valamint konferenciák, kongresszusok, tanácskozások, szinpóziumok, tudományos művek anyagai és más olyan anyagok letétbe helyezett kéziratait, amelyeket a Szovjetunió Minisztertanácsa Tudományos és Műszaki Állami Bizottsága, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Elnöksége, a Szovjetunió felső- és középfokú szakoktatási minisztériuma és a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő, az állami titkok megőrzésével és a sajtóügyekkel foglalkozó Főigazgatóság 1971. május 14-i 157/13. sz. rendeletével jóváhagyott ’’Utasítás a természettudományi, műszaki- és társadalomtudományi munkák kéziratainak letétbe helyezése rendjéről” megjelöl, a letétbe helyezett kézirat lajstromozási napjától számítva;- azokat a találmányi bejelentéseket, amelyek tekintetében az Állami Bizottság határozatot hozott szerzői

tanúsítvány vagy szabadalom engedélyezéséről, de a határozat nyilvánosságra hozatala még nem történt meg, az elsőbbség napjától kezdődően;- meghatározott uniós elsőbbségű találmányi bejelentéseket (uniós bejelentések), amelyek tekintetében határozatot hoztak az oltalmi okirat engedélyezéséről, az uniós elsőbbség napjától számítva;

— külföldi kiadványokat, a megjelenés napjától vagy a hónap utolsó napjától, illetve a kiadványban feltüntetett év december 31-től számítva, amennyiben a megjelenés időpontjaként csupán hónap vagy év van megjelölve;

— kiállításokon (vásárokon vagy egyéb nyilvános bemutatási helyeken) közszemlére tett kiállítási tárgyakat (illusztrációkat és műszaki dokumentációkat), a pavilonokban vagy kiállítási részlegekben történő nyilvános bemutatás napjától számítva; kivételt képez a Rendelet 53. pontjában előírt eset;

— külföldi szabadalmakat, szerzői tanúsítványokat és nyilvánosságra jutott bejelentéseket, azok nyilvánosságra hozatala napjától számítva;- a műszaki megoldás (találmány, újítási javaslat, stb) nyilvános alkalmazására vonatkozó adatokat, a nyilvános alkalmazás megkezdésének napjától számítva, ha az ilyen alkalmazás megkezdésének időpontja jegyzőkönyvben, utasításban vagy más, ezekkel egyenértékű okiratban van rögzítve, amely a ténylegesen megtörtént, nem pedig a tervezett alkalmazást tanúsítja.

Megjegyzés: Nem minősül újdonságrontónak a találmány nyilvános alkalmazása, ha a találmány szerzője legkésőbb a találmány hasznosításának megkezdése napjától számított 4 hónapon belül szerzői tanúsítvány engedélyezése iránt bejelentést tett;- olyan nyilvános közleményeket, amelyek a Szovjetunióban vagy külföldön személyek meghatározatlan köre számára megismerés végett hozzáférhetők és oly mértékben feltárják a találmány lényegét, hogy lehetővé válik annak megvalósítása, az ilyen közlemény megtétele időpontjától számítva.

E nyilvános közlemények a következők lehetnek:

a) nyomtatásban meg nem jelent beszámolók tudományos kutatómunkákról, tervdokumentációk, szabványok, technológiai folyamatábrák és sémák, rajzok, amelyeket tájékoztatás céljából nyilvánosan hozzáférhető (ezen belül ágazati vagy hivatali) könyvtáraknak adtak át vagy egyéb szervezet (vállalat) részére felhasználás vagy tájékoztatás céljából megküldték, a könyvtári lajstromba vétel ill. a más szervezetnek történt megküldés időpontjától számítva.

Megjegyzés: Nem tartoznak a nyilvános közlemények sorába az említett dokumentációk közül azok, amelyeket megrendelésre küldenek meg, továbbá azok, amelyeket más illetékes szervezethez szakvélemény adása, állásfoglalás, konzultáció céljából, felügyeleti szervhez jóváhagyás végett vagy a nyilvánosság számára nyitva álló levéltárhoz, stb. juttatnak el;

b) nyomtatásban nyilvánosságra nem hozott disszertációk, a megvédés meghirdetett napját 10 nappal megelőző naptól számítva, ha pedig a disszertáció (vagy annak szerzői ismertetése, autoreferátuma) az illető szervezet könyvtárába, az olvasók tájékoztatása végett, korábban érkezett be, a disszertációnak a könyvtárba való tényleges beérkezése napjától számítva;

c) disszertációk kézirat gyanánt kiadott autoreferátumai, amennyiben azokat nem csupán a személyek meghatározott köre számára jegyzék szerint küldték szét,

hanem megtekintés és megismerés végett kiállították vagy a könyvtárban tájékoztatás céljából elhelyezték, a

2